Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Heti válogatásunkban lesz Black Lips, Napalm Death, Samael és Paradise Lost, de benéz a Taken By Trees és a Hardcore Superstar is, a legdurvább viszont a végén van. Most csak annyit mondunk, hogy kötél.
Black Lips - Let It Grow
Ilyen, hogy flower-punk zene, mégcsak nem is létezett az én világomban mielőtt megláttam ezt a videót. Most viszont nem akar elengedni a Black Lips. Sikerült az atlantai csapatnak egy olyan beteg klipet létrehozna, amivel joggal sokkolt most egy hétre. Amúgy is van egy olyan hangulata - nem csak a videónak -, mintha a 90-es évek grunge hullámába sétáltunk volna vissza. A színek, a karakterek és a road movie-jelleg is erre játszik rá.
Napalm Death - Time Waits For No Slave
A Napalm Death tévedhetetlen, ami a brutalitást és a mondanivalót illeti. Éppen ezért érdekes, hogy ezúttal nem egy komoly üzenettel felduzzasztott videót csináltak, hanem egy relatív egyszerűt, amiben kisebb utalásokra lehet csak találni.
Samael - Black Hole
A Sergeï Ulyanov által készített koncertes Samael-klip semmilyen szinten nem üti meg a klasszikus hasonló videók színvonalát. Mozgalmasnak mozgalmas, azonban annyira egysíkú a közepére, hogy színte csak a zene tartja meg. Pedig a Samael többet érdemelne.
Taken By Trees - My Boys
A Taken By Trees mögött az a Victoria Bergsman áll, aki a The Concretes énekesnője volt 2006-ig. A videóról elsőre süt, hogy Skandináviában készült. Könnyed, szellemes és képileg is hozza azt a jellegzetes színvilágot. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy izgalmas a klip története, de azért kellemes néznivaló.
Paradise Lost - Faith Divides Us Death Unites Us
Az új Paradise Lost nem rossz lemez (bár már rég oda az egykori dicsőség), mint ahogy az első videó is kifejezetten remek lett. A történet nem egetverő, a kivitelezés viszont zseniális. Így kell egyszerűen megfogalmazni a mondanivalót. Ráadásul most az is kiderül, hogy miért érdemes egy "profI" szereplővel dolgozni, hiszen a videóban játszó hölgy egyedül leköti a nézőt.
Hardcore Superstar - Beg For It
A svédországi rock and roll színtér híresen kreatív és ezzel mindenki egyetért, aki az ilyesmit kedveli. A Hardcore Superstar nem "csak" egy a sok hasonló sleaze zenekar közül, hanem most éppen ők a legígéretesebbek. Sokan kedvelik, ha benézhetnek a stúdióba, éppen ezért szerethetők az ilyen jellegű videók. Most sem lőttek mellé, hangulatos és megfelelen betekintős a klip.
Barrow - Amikor
A Barrow ezzel a gyöngyszemmel lépett színre 2009-ben. Igen, nem 1998-ban, hanem 2009-ben. A dal maximum demónak való, annyira sok benne a kellemetlen nyúlás, a szöveget pedig most meg sem említem, mert akiben van egy szemernyi jóérzés, az már abbahagyta a vinnyogó röhögést. Mindenki így kezdi, csak akinek van esze, az nem ad ki videót. Bár meg kell hagyni, a klip nem szar. Aki(k) készítették, valamennyire értenek hozzá, de láthatóan minimál volt a költségvetés és - itt jön be a zenekarfaktor - a koncepció is igen gyenge. Kérek mindenkit, hogy 2009-ben ne headbangeljünk már hurokban. Köszönöm.
