2009.11.12. 16:00 – AronH

Club Venszdéj #32

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Kevés poszt, sok szöveg, sok tartalom. Két századdal ezelőtti amerikai bandita és a dalnokai az utána következő két évszázadból, a Kooks feldolgozás-rohama, autentikus idióta-rave, könyörtelen ausztrál ipar, új Four Tet, diszkós-hegedűs mezt fiatal lányok és, nos, Eric Cartman. Szubjektív szűrőnkön újfent a zenei blogoszféra, ha jobbat találtál a héten, alázz be alant!

A héten éppen a The Kooksnak volt feldolgozhatnékja, illetve pontosabban most került ki ez a poszt. Van itt Coldplaytől kezdve Young Folks a Peter Bjorn & Johntól, Gnarls Barkley, és, hát, még MGMT is. Azon túl, hogy ez a kizárólag tucat-indiere jellemző modoros nyekegés azért kicsit rányomja a bélyegét, azért egész jó, főleg a Coldplayt, és tegyük hozzá, hogy a folkos affektáláys se jobb, csak más. Kooks rajongók persze előnyben.

A Four Tet név alatt utoljára 5 éve jelentkezett albummal Kieran Hebden, burialos közreműködése sem az a szigorúan vett közelmúlt már, öröm tehát, hogy január végére új albumot ígér. Az első single a lemezről a Love Cry címet viseli, nagyon hosszú, és egész lassan építkezik, viszont beránt hamar. Itt.

Tessék múltidéző gyökér-rave. Kitsuné jóvolt ez is, hónap végén lesz megjelenés, ugrabugrálni addig erre a félelmetesen primkó, mégsem döngölős agyalágyult baromságra lehet, ha mindenképpen ők érdekelnek. I Love London, de úgy London ám, ahogy mi magyarok is mondjuk, jó nagy ONN-nal a végén. Remixek itt, myspace itt. Ja igen, a nevük Crystal Fighters (lent), bár ezzel egy jó másfél évet késtek.

Ezzel meg a Club Venszdéj késett meg egy hetet, de igen érdekes válogatás; legtöbben talán ti is Nick Cave 1996-os dala kapcsán ismeritek Stagger vagy Stag Lee nevét, ha egyáltalán. egy amerikai népszájon élő legendás személyről van szó, akiről igen sokan emlékeztek meg dalban, James Brown és Samuel L. Jackson is (!) hogy az ismertebbeket említsük. Minden bizonnyal kimerítő listát találsz itt, egészen a 20-as évektől kezdve a legfrisebb, 2007-es dalig, valamint Stag Lee bűnének leírását egy korabeli újság cikkrészletében.

Bizony ezeddig nem volt cspatós elektro, de lám, ez sem az! Ellenben iszonyat szigorú ausztindusztriál (elnézést). Szóval a Negativ Magick melbourne-i duó, és a stílusban nem jártasak (khm) számára leginkább a NIN féle Pretty Hate Machine juthat eszébe róluk, csak kevésbé slágeres, haha. Itt van tőlünk egy deviáns mix, meg két saját szám újrasajátosítása, bármit is jelentsen ez az eredtik hiányában.

Hú, ezek a borzasztó Boney M vonósok meg kinek hiányoztak? A Fan Death nevű csajduó már szerepelt a klubban, most is vicceskednek egy sort a zeneipar közmegegyzéssel veszélyesnek ítélt alkotótégláival, így az ugráló basszus és a pattogó vonósok kombójával. Cannibal!

Ez pedig nem csak a posztnak az alja, hogy így fogalmazzunk. Eric Cartman - Pokerface!


indie pop electro club venszdej



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása