Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Érdekes észrevétel vendégszerzőnktől, Kovács Bálinttól: Rég nem hallgattam, de a napokban újra elővettem egykori kedvenc lemezemet, a Lock Up Hate Breeds Sufferingjét – ez az a technikás grindcore lemez, amit a felülmúlhatatlan Tompa Lindberg (vokál, At The Gates, The Crown, stb.), a zseniális Nick Barker (dob, Dimmu Borgir, Testament, Old Man's Child, stb.), Shane Embury (basszus, Napalm Death, Anaal Nathraakh stb.) és Jesse Pintado (gitár, Napalm Death, Terrorizer) játszottak fel. Amikor a lemez Horns of Venus című elkezdődött, nem kicsit lepődtem meg: ezen a 2002-es lemezen egy az egyben visszaköszönt az új Slayer-lemez legjobb száma, a Public Display of Dismemberment kezdőriffje. Minden egyezik, a dallam eleinte egy az egyben ugyanaz, csak a Slayer verziója vagy kétszer olyan gyors; aztán a kiállás után a Slayer csavar egyet rajta, de még így is több mint különös a hasonlóság. Ráadásul mindkét számban négyszer játsszák el riffet, majd kiállás, és újab négyszer felgyorsítva ugyanaz. (Lásd a videót!) Különös hasonlóság. Persze nyilván nem nyúlás – azt ki hinné el pont a Slayerről?
