Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Arcade Fire – The Suburbs
(Merge)
A Montreal városából származó Arcade Fire mindjárt a 2004-es debütálásával óriásit dobbantott az akkortájt viszonylag sekélyes zenei palettán. A Funeral című lemez vitathatatlanul a kanadai indie rock csúcsteljesítménye. Az ezt elkészítő csapat eredetileg Win Butler és Régine Chassagne házastársak köré épült. A férj és felesége alkotta páros ugyanis az alakulás után rövidesen további tagokkal bővült. A csapat jelenleg hét tagot számlál, és a jócskán visszafogottabb, 2007-es Neon Bible után most adja ki a harmadik, The Suburbs című lemezét.
Az Arcade Fire már a második album kapcsán is kijelentette, hogy nem szeretné a Funeral által kitaposott ösvényt folytatni. A zenekar aktuális korongja is a Neon Bible kimértségét örökölte meg. A debütálás heves kirohanásainak nyoma sincs, csupán kiegyensúlyozott felnőtt rockot hallhatunk. A „The Suburbs” nagyívű, monumentális dalok sokasága. Olyannyira sokasága, hogy a lemez négy perccel is meghaladja az egyórás játékidőt. Ez az indokolatlan hosszúság több esetben is a figyelem lankadásához vezet. Ezt pedig elsősorban a csapat viszonylagos szerénysége okozza. Hiába a stabilan ünnepélyes és emelkedett hangulat, ha egyszer hiányoznak az igazán kiemelkedő pillanatok. A zenészek végig szigorúan kordában tartják az érzelmeket. A mértékletesség csak a legritkább pillanatokban enged teret a valódi zsenialitásnak. Így az érettség csak egyszerű korrektséghez vezet.
Bár a színvonal egyenletes – megkérdőjelezhetetlenül a középmagas kategóriába sorolható –, a katartikus momentumok hiánya meglehetősen egysíkúvá teszi a korongot. Tehát az sem feltétlenül tett volna jót a végeredménynek, ha valamennyit lefaragnak az elnyújtott időtartamból. A számok többsége könnyedén megszerethető, önállóan is kellemes hallgatnivalónak bizonyulnak, mégsincs igazán maradandó lenyomatuk a befogadó lelkében. Pedig van mögöttük emocionális többlet, ez a tény az albumot hallgatva könnyedén egyértelművé válik. Csak épp az Arcade Fire visszafogottsága nem engedi kibontakozni a számokat. Hogy ez a tartózkodó magatartás valóban szándékos-e, vagy csupán az öntudatlan szégyenlősségnek tudható inkább be, már nehéz eldönteni. Ám a lemez címét viselő nyitó- és záródal alkotta keretes szerkezet, illetve a két darab kéttételes szerzemény (a Half Light és a Sprawl) jelenléte arra enged következtetni, hogy a zenekar végig határozottan tisztában volt azzal, hogy 2010-ben melyik arcát szeretné megmutatni.
Jogtalan tehát elvárnunk az Arcade Fire tagjaitól, hogy a Funeral folytatásával lepjenek meg minket. A „The Suburbs” egy vérbeli kicsit-lemez: egy kicsit felemelő, egy kicsit felhőtlen, egy kicsit érzelmes, egy kicsit terjengős. Ám még így is megvan benne a potenciál, hogy az év egyik(!) legértékesebb popzenei alkotásává váljon. Csakhogy nem lendíti majd előre a zenekar szekerét. Mert bár egy kicsit kiváló, egy kicsit azért inkább csak csalódás.
