Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A kilencvenes évek végi gótmetál-hullám egyik legüdébb színfoltja a Tiamat. Persze ebben az összefüggésben az üde kifejezés inkább csak azt takarja, hogy az átlagos női énekes vagy erőltetetten sötét zenekarokkal szemben ők egészen új alternatívát nyújtottak. Az 1994-ben megjelent Wildhoney lemez a maga bizarr, olykor nihlista hangulatával igazi gyöngyszem, ami ma is megállja a helyét, bár a Tiamat agyának számító Johan Edlund Pink Floyd-mániája erősen rányomta bélyegét. Ennél mélyebbre merült a pink világban a Deeper Kind Of Slumber, az ezután következő albumok pedig a nihilt tartották leginkább meg, de Edlund fellazította a dalait, és táncütemekkel rémisztette meg az egyébként ijedésre nem nagyon hajlamos rajongóit. Legutóbbi lemezük, az Anamethes két éve jelent meg, és ennek hangulata kifejezetten régisulis. Kérdés persze, hogy a zenekar jelenlegi felállása mennyire helyezi erre a hangsúlyt azon a koncerten, amit Dürer Kertben rendeznek meg december 14-én, kedden.
