Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Cat's Eyes - Cat's Eyes
(Polydor)
A büszke metálosok most nézzenek máshová! A következő sorokban igazi pózer, kócos, elvágyódó huszonévesekkel foglalkozunk. A főként az angol The Horrors frontjárol ismert, de másutt is elcsíphető Faris Badwan összeborult egy igazi misztikus-sikkes szépséggel, az olasz származású szopránénekes Rachel Zeffirával és az elmúlt időszak egyik legjobb mellékprojektjét tették az asztalra a kora-hatvanas évek zengetőivel és dallamaival, duettekkel, nagyzenekari elemekkel és bőrdzsekikkel.
Az zenei összetevők felsorolását ezzel nagyjából le is tudtuk, de a körülmények legalább ennyire izgik, és tökéletesen megágyaznak ennek a szándékosan romantikus és szentimentális anyagnak. Tehát a sztori a következő: a sármos, kora huszonéves rockzenész énekleckéket vesz a rejtélyes olasz klasszikusokban jártas énekesnőtől, az együttműködés túl gyümölcsözőnek bizonyul, majd bebizonyosodik, hogy közösen rajonganak a hatvanas évek lányzenekaraiért, forró gitárjáért, nagyívű dallamaiért, kísérteties visszhangjaiért, búgó baritonjaiért, és naiv, pátoszos dalszövegeiért. Egyikőjük sem egy elveszett teremtés, a kreatív éveik tetőfokán pedig befér a teendők közé egy közös projekt, egy eleinte ködösítésnek alárendelt, most már tényként kezelt párkapcsolat, a megfelelő szálak meghúzása után pedig először afölött köptük ki a reggeli kávét, hogy a Vatikánban zenélnek, majd Peter Gabriel stúdiójában elképesztő tempóban rántottak össze előbb egy ígéretes EP-t most pedig egy komplett nagylemezt.
Az eredmény pedig pont olyan, amilyenre ezek alapján számítani lehet. Alapvetően baljós hangulatú, profi és nagyívű zenei játék adott színű legókkal. Akad itt instant ható és hosszabb távon is megunhatatlan sláger (Face In The Crowd), kikacsintó horrorfilmzene (Bandit), önfeledt papparappa (Over You), és hát lássuk be, egy csomó ígéretes, de összecsapottnak és véletlenszerűnek ható ötlet, és így töltelékszám. Az viszont teljesen egyértelmű, hogy ami a Raveonettesből kiveszett, az bennük most épp megvan - a slágerek a kisujjban még annyira nem. Ami egyáltalán nem lenne baj, ha nem próbálnák néhol érezhetően az ellenkezőjét bizonyítani - mindenesetre mindenkinek ajánljuk, aki volt már szerelmes és szereti a fekete-fehér filmeket.
