Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Itt a Lángoló Gitárokon nem igazán foglalkoztunk eddig a VIVA Comet díjjal, idei arculatváltásával viszont a zenecsatorna már nem csak a tiniknek próbál feltétlen szólni, és minél színesebb, élőbb akar lenni, amik közül előbbi csak picit, utóbbi valamennyire jobban sikerült a csütörtöki díjátadón, ahol állítólag idén először volt több a fizető vendég, mint a VIP.
Szóval igen, a Comet színesebb lett, mert például a Magyar Könnyűzenéért díjat az az Anima Sound System kapta, akik eddig nem igazán mozognak ebben a tinipopos környezetben, illetve olyan csapatok is a nevezettek között voltak, mint a pécsi Punnany Massif, a DSP vagy a Hősök, akik szintén csak mostanában kezdtek feltűnni ebben a közegben. A Comet gömböt viszont még mindig az olyan előadók vihették haza az Animán kívül, mint SP (legjobb férfi előadó és legjobb klip) Tóth Gabi (legjobb női előadó) Children Of Distance (legjobb együttes) vagy VV Béci, azaz Young G (legjobb új előadó).
Az eddigi évektől eltérően meglepően élő előadások közül SP lógott ki felfelé, aki Devol Jávorral, a Turbo dobosával, illetve Káló Péter gitárossal (és persze táncosokkal) csinált színvonalas show-t. Az estét pedig az a Pixie Lott hivatott megkoronázni, aki több napot is Budapesten turistáskodott, mielőtt két dalt előadott volna a Comet csúcsaként. Szállodai rezidenciáján beszélgettünk a kétlemezes angol énekesnővel.
A második lemezednek Young Foolish Happy a címe. Ez vagy te? Egy fiatal, bolondos, boldog lány?
Szerintem ez az a három szó, ami szerint érdemes élni az életet, és én is ilyen vagyok. Néha elfelejtem, de ha rosszabb napjaim vannak, mindig eszembe jut ez a mottó. Nagyon remélem, hogy ez végigkísér majd az életemen, és mikor öregebb leszek, akkor is boldog leszek, kicsit bolond, és ha más nem, fiatalos.
Nagyon fiatal voltál mikor a zeneiparba kerültél, nem volt ijesztő ez az egész gépezet?
Talán egy kicsit ijesztő, de inkább nagyon izgatott voltam, és ez elnyomott minden mást. Mióta az eszemet tudtam ide akartam kerülni, ezt akartam csinálni, és egyszer csak valóra vált az álmom.
Hogy érzed, lemaradtál valamiről a tini éveidből?
Persze, voltak áldozatok, a barátnőim buliba mentek, és rágták a fülem, hogy menjek, én meg stúdióztam. Szóval igen, néha lemaradtam egy-egy buliról, de nincs semmi olyan, amit nagyon sajnálnék. Énekeltem, színpadon voltam, dalokat írtam, ha ráértem, akkor meg csajos dolgokat csináltunk. Szerencsére nagyon jól sikerült megtalálni az egyensúlyt. Nem az történt velem, hogy kiragadtak a megszokott közegemből, és egy burokban éltem, hanem ugyanaz a lány maradtam, kicsit több elfoglaltsággal.
Nagyon sok fiatal sztárt gyorsan bedarál a rivaldafény, egymást követik a fotók és a hírek a zülléséről. Te hogyan tartottad magad távol ettől a világtól?
Sajnos nagyon hamar, és nagyon könnyen be lehet kerülni ebbe a mókuskerékbe, és nem is kell hozzá nagyon rivaldafény, elég ha rosszul választod meg, hogy kiket engedsz közel magadhoz. Nem vonzott sosem az ilyen típusú őrültség. Láttam és látom én is, hogy másokról mik jelennek meg, vagy mikbe kerülnek, és őszintén soha nem irigyeltem őket, hogy én is akarok egy ilyen hírt, vagy de jó lehetett ez a buli, én is részt akarok venni. A barátaim sem ilyen beállítottságúak, ezer másfajta mód van, hogy jól érezd magad.
Mondhatjuk, hogy rögtön a legelső kollaborációd egy hatalmas rocksztárral, Roger Watersszel, a Pink Floyd alapítójával történt Waters Ça Ira című operájának felvételekor egy kórus tagjaként. Milyen érzés volt?
Nem csak, hogy az első kollaborációm, de képzeld el, hogy az volt az első alkalom, hogy stúdióban voltam. Elég erős kezdés. Gondolhatod mennyire élveztem. Nem Londonban nőttem fel, úgyhogy már az is izgalmas volt, hogy Londonba kellett menni egy híres stúdióba, egy legendás zenészhez. Mindez ugye egy opera felvételhez történt, megérkeztünk, és egy hatalmas zenekar volt ott, rengeteg hangszer és ember, én meg csak ámultam. Ő is ott volt, és nagyon-nagyon aranyos volt végig, szóval rögtön elsőre hatalmas élmény volt a stúdiózás. Azóta tudom, hogy egy popdal felvétele nem ennyire monumentális, szóval örülök, hogy ilyenben is részem volt.
Mennyire volt nehéz meggyőzni a lemezkiadódat, hogy egy 15 éves lány is tud jó dalokat írni, nyugodtan rákerülhetnek a lemezedre?
Mikor elkezdtem felvenni és küldözgetni a dalaimat, akkor hallották az irányvonalat, illetve, hogy dalszerzésben mire vagyok képes, de a lemezkiadók azért szeretnek körbenézni, keresgetni, amivel nincs semmi gond. Aztán szerencsére tetszettek a dalaim, és maradhattak.
Másoknak is írsz dalokat. Milyen érzés az, amikor mástól hallod azt, amit te szereztél?
Nagyon furcsa, de jó értelemben. Elkészítem a demót, azon ugye még én éneklek, aztán mástól hallani egy teljesen más hanggal nagyon furcsa. De örülök, mert ha ők nem énekelnék el a dalomat, akkor talán sosem jutna el a nyilvánossághoz. Az hogy nekem nem áll jól valami, az nem jelenti azt, hogy az a dal nem jó, másnak tökéletes lehet.
Nemcsak a zenédet, de a stílusérzékedet is díjazták már többször. Mennyire fontos neked a mindennapokban, hogy divatos legyél?
Szeretem a divatot, szeretem a ruhákat, kipróbálni sminkeket, kiegészítőket. A zene volt az első az életemben, és mindig az is lesz, de a divat a második, és nagyon szeretnék abban is tevékenyen részt venni.
Gondolkoztál már, hogy saját márkát indítasz?
Nagyon szeretnék! Nemrég már dolgoztam a Lipsy márkával, és nagyon jó volt, gondolkozom még ilyenen. Egy baj van, sok időt elvesz, és most a zenére akarok koncentrálni, más nem fér bele.
Tartod a rajongókkal a kapcsolatot?
Igen, rendszeresen Twitterezek, így mindenről tudnak.
Mi volt a legfurcsább rajongói ajándék, amit kaptál?
Nem furcsa, de sok levelet, ajándékot kapok, és ezek nagyon jólesnek, nagyon örülök neki. Furcsa nem nagyon, de vannak olyan ajándékok, amiket nem értek. Volt egyszer egy dobozban egy kis kalapocska azt hiszem, és mellé volt téve egy levél, hogy ez már kétszáz éve utazik, hogy visszatérjen hozzád, vagy valami ilyesmi, és ezt nem igazán értettem. Aztán a fiúk sokszor megkérik a kezem, aranyosak tényleg. Sokszor kapok mackókat vagy csokit. Van, akik karkötőt vagy nyakláncot küldenek. Például ez a nyaklánc, ami most van rajtam, ezt is egy rajongómtól kaptam, és nagyon tetszik.
Tinisztárnak tartod magad?
Betöltöttem a 21-et, úgyhogy hivatalosan már nem lehetek tinisztár, mert nem vagyok tizenéves. De szerettem a tini jelzőt egyébként. Most már csak énekes lehetek. Fiatal énekes. Sztár szerintem nem, de fiatal énekesnő az jó, az tetszik.
Interjú: Juhász Edina
Interjúfotók: Huszti István
