Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ma lenne 70 éves Jimi Hendrix, minden idők egyik legjobb rockgitárosa, aki viszonylag rövid karrierje alatt popkulturális ikonná, és a történelem részévé vált, amiben persze közrejátszott a korai halála is. A zenész élete során négy lemezt készített, és legalább tíz albumnyi kiadatlan dalt hagyott maga után rengeteg olyan szerzeménnyel, amely több generációnyi gitárosra és zenerajongóra tett komoly hatást. Zenés életút a 27 évesen elhunyt gitárosról. (A fenti fotóra kattintva nagyképeken is megemlékezünk a legendás zenészről.)
Miután letudta a katonaságot és beleunt a sarkszéli lebújok légkörébe, Hendrix New Yorkba költözött, hogy tovább folytassa zenei pályáját. Az Apollo Színházban tartott amatőr zenei verseny megnyerése után nem sokkal meg is kapta az első felkérését, hogy beszálljon az Isley Brothers háttérzenekarába, amit el is fogadott. Velük dolgozott először stúdióban Hendrix, pontosabban került szalagra tőle felvétel. A Testify azonban nem hozta meg a várt áttörést, és csak később fedezték fel újra köszönhetően Stevie Ray Vaughnnak.
Később Hendrix otthagyta az Isley-fivéreket és hozzácsapódott Little Richard zenekarához, akikkel átesett élete első tévés szereplésén is. Ebben az időben stúdióban is közreműködött Little Richard egyik szerzeményén – ahogyan Arthur Lee-vel is rögzített egy dalt -, de a precíz, kimért Richardnak kezdett elege lenni az állandóan elkéső, feltűnősködő Hendrixből, aki állítólag sunyiban lelépett Ike és Tina Turnerhez zenélni, majd végül a turnébusz lekésése miatt távozott az együttesből, azt nem tudni, hogy kirúgták vagy magától hagyta ott őket. Hendrixet szinte képtelenség nem kiszúrni élete első tévéfelvételén, elég csak ránézni az afrofrizurás csávóra a két énekes mögött, akiben egyedül több a dögösség, mint az összes többi szereplőnek a videón együttvéve.
Ezután ide-oda kallódott Hendrix, hol turnézott, hol stúdiózott, majd megalapította az első zenekarát a the Blue Flame-et, de a nagy változás akkor következett be, amikor megismerkedett Keith Richards barátnőjével. Linda Keith először a Rolling Stones környéki embereknél próbálta beprotezsálni Hendrixet, de sem Andrew Loog Oldham menedzser, se a későbbi producer Seymour Stein nem kért belőle. Végül az Animalsszel éppen szakító Chas Chandler basszusgitáros látta meg benne és a Hey Joe című számban a fantáziát. Gyorsan Londonba repítette, elé tolt egy szerződést és összehozta neki az Experience-et, ahol – Chandler tanácsára – Jimmyről Jimire változtatta a nevét. Újdonsült pártfogója még egy közös jammelést is összehozott neki nagy példaképével, Eric Claptonnel, aki alig pár hónapja indította el csak a Creamet. Összesen két szám erejéig együtt zenélt a már akkor gitáristenként tisztelt Claptonnel, akit szinte a porba döngölt akrobatikus színpadi show-jával és virtuóz gitárjátékával. Kettőjük között aztán barátság alakult ki, ami Hendrix haláláig kitartott.
A Jimi Hendrix Experience feje tetejére állította egész Nagy-Britanniát, és a Beatlestől a Rolling Stoneson át a The Who-ig mindenki a trió csodájára járt az országban. Hendrix egymaga látta el a szóló-, és a ritmusgitáros feladatát is, amit effektekkel és a védjegyévé váló wah-wah pedál használatával egészített ki. A The Who menedzsmentje gyorsan le is csapott rájuk, és Hendrix kihozhatta végre az első kislemezét, ami természetesen a Hey Joe volt. Az alábbi felvételen Hendrix egy másik védjegyét, a foggal gitározást is bemutatja, amit a Tennessee állambeli Clarksville városában tökéletesített ki a hadsereg után, ahol elmondása szerint muszáj volt így játszania, különben egyszerűen lelőtték volna.
Ezt követően saját dalok írásába is kezdett, köztük a Purple Haze-be, amely máig Hendrix egyik legismertebb alkotásának számít. Igaz Hendrix mindig is tagadta a kábítószeres ihletést, sokan a hippi mozgalom drogfűtötte pszichedelikus himnuszaként kezelik a számot, és a purple haze kifejezést szlengként használták az LSD kapszulás formájára, de az azonos nevű fűfajtát a közhiedelemmel ellentétben nem Hendrix szerzeményéről nevezték el. Az úgynevezett Hendrix-akkordot is ez a dal tette közismertté, amit korábban már a jazz-zenészek is ismerték és használták, de a rockzenében Hendrix volt ennek az úttörője.
Végül eljött, aminek jönnie kell és megjelent a zenekar első nagylemeze, az Are You Experienced. Hendrixék nagy pechére egy bizonyos Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band is ekkor jött ki, ezért - ha csak egy hajszállal is – lemaradtak a listák első helyéről annak ellenére, hogy már akkor generációs alkotásként jellemezték mindenhol az albumot. Turnéztak is rendesen Nagy-Britanniában és Európában, hogy aztán ’67 márciusában Hendrix Londonban gyújtsa fel először a gitárját a koncertje végén, amit még abban az évben megismételt. A sors különös fintora, hogy az a bizonyos gitár végül Frank Zappánál kötött ki, aki ezen a hangszeren is játszott a ’76-os Zoot Allures című lemezén, majd totál megfeledkezett az egészről, és végül ’91-ben a szintén gitárossá váló fia, Dweezil találta meg darabokban apja hangstúdiójának lépcsője alatt. Az ifjú Zappa meg is kapta apjától a hangszert, majd egy évtizeddel később árverésre bocsátotta egymillió dollárért, de többszöri alámondás után sem kelt el végül a poptörténelmi ereklye. A csúcsnak azonban sokaknál nem hangszergyújtogatás, hanem Hendrix Saville Színházban adott koncertje jelentette abban az évben, amikor alig három nappal az említett Beatles-lemez megjelenése után McCartney-ék szeme láttára adta elő a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Bandet, amit a fellépést megelőző este még Paul McCartney mutatott neki. Ezzel Hendrix volt az első a világon, aki először élőben játszotta el az említett dalt (a Beatlest megelőzni mondjuk nem volt nehéz, lévén Lennonék ekkor már nem koncerteztek).
Az említett gitárégetés végül egy kicsit később vált halhatatlanná a kaliforniai Monterey Pop fesztiválon, ahová McCartney ajánlására sikerült bekerülniük. A nagy hazatérést Hendrix óriási show-val koronázta meg, a Troggs Wild Thingjének végén egyszerűen leöntött a hangszerét lobbanékony folyadékkal, felgyújtotta, ripityára tört, majd bevágta a maradékot a közönség közé. Ez a mozzanat máig a rocktörténelem egyik legismertebb színpadi jelenetének számít.
A lemezkiadójukkal kötött szerződésük miatt még az Are You Experienced megjelenésének évében kihozták az Axis: Bold as Love-ot, ami hangzásilag a leginkább kísérletezős próbálkozása volt Hendrixnek főként olyan dalokkal, amik közül csak nagyon keveset játszott élőben. Ilyen volt például a Spanish Castle Magic, amit a gitáros gimnáziumi évei ihlettek, amikor is egy Spanish Castle nevű városszéli táncházba járt fiatalként szórakozni, majd zenélni.
Egy rövidebb svédországi kiruccanást követően ismét új lemezzel rukkoltak elő 1968 októberében, de ekkora már Hendrix túlzott tökéletességre törekvése, drogkábulata és a kéretlen vendégek állandó jelenléte a stúdióban annyira kiakasztotta Chas Chandler menedzsert és Noel Redding basszusgitárost, hogy előbbi megszakított minden munkakapcsolatot a zenésszel, utóbbi pedig kiszállt az Experience-ből. Ez meg is látszott a kész terméken, mivel a néha 40-50 alkalommal feljátszott dalokhoz rengeteg vendégzenészt és új hangszert próbált ki Hendrix, miközben két próba között volt olyan, hogy Jim Morrison is beszállt mellé egy kis közös zenélésre.
Végül az utolsó szöget az Experience koporsójába egy denveri fellépés verte bele, ahol a Voodoo Child alatt a rendőrök könnygázzal oszlatták a tömeget, és a zenekarnak alig sikerült meglépnie a menekülő tömeg által szétzúzott autójukkal. Másnap Redding végleg otthagyta az együttest, mondván Hendrix nem enged neki elég beleszólást a munkába. A helyére azt a Billy Coxot szemelte ki magának Hendrix, akivel még a hadseregben töltött idő alatt kezdtek el zenélni. Michael Jeffery menedzser segítségével egy Woodstock melletti, nyolcszobás házat is kivettek egy új album munkálatainak reményében. Ez idő tájt több tévés felkérést is kapott Hendrix, és végül a Dick Cavett show-ban lépett fel először Jimi Hendrixként.
Aztán ’69-ben elérkezett a legendás Woodstock fesztivál, amire Hendrix új zenészeket gyűjtött maga köré, és kevesebb, mint két hetük volt próbálni. A mára kultikussá váló videofelvételen azért is látszik a szokásosnál nyúzottabnak Hendrix, mert akkor már harmadik napja nem aludt, ahogyan a többi zenekartag is alváshiánnyal küszködött a rengeteg próba miatt. Ráadásul kifejezetten utált hatalmas tömegek előtt játszani, ezért a többi együtteshez képest magasabb gázsit kért, hogy aztán a rendezvény zárónapján, utolsóként lépjen fel a színpadra reggel fél 9-kor az addigra 30-40 ezresre csökkent nézőközönség előtt. Ekkora a ceremóniamester tévesen még Jimi Hendrix Experience-ként konferálta fel őket, amit a gitáros gyorsan javított, hogy ők a Gypsy Sun and Rainbows, röviden a Band of Gypsys. Ebből aztán egy kétórás, élete leghosszabb, új és már ismert dalokból álló fellépése lett, ami méltó lezárása volt minden idők legikonikusabb zenei eseményének, beleértve a Purple Haze-be torkolló amerikai himnusz átiratának.
Ez a felállás mindössze kétszer zenélt így együtt, hogy aztán egy korábbi lemezszerződésnek eleget téve Band of Gypsys néven megalakítsa a kizárólag fekete zenészekből álló trióját Billy Cox-szal és Buddy Milesszal. A hármas szilveszteri és újévi fellépéseiken rögzítette a koncertlemezt, amin Hendrix karrierjének szinte minden fontosabb szerzeményét eljátszották, majd végül egy botrányos, mindössze két dalig tartó januári fellépés után feloszlottak. Hendrix egy Foxy Ladyért könyörgőn női rajongón akadt ki a Who Knows játszása közben, végül az Earth Blues után kiszólt a közönségnek („That's what happens when earth fucks with space—never forget that”), leült pár pillanatra a dobfelszerelésre és levonult a színpadról. Buddy Miles szerint Michael Jeffery menedzser szándékosan LSD-zte be a fellépésre láthatóan teljesen alkalmatlan Hendrixet, hogy ezzel is szabotálja a Band of Gypsyst, és visszahozhassa a blamázs után az Experience-t.
Amely vissza is tért, de ekkora már óriási zavar vette körül Hendrixet. Hatalmas kölcsönt vettek fel a Warnertől az Electric Lady Studios létrehozására (ahová a stúdió megnyitása után soha többé nem tért vissza), közben az Experience-szel új turnét jelentettek be, de Noel Redding helyett még mindig Cox-szal próbált a zenekar. Végül Mitchell-lel kiegészülve folytatták a fellépéseket egy kifejezetten sikeres amerikai és egy tragikus véget érő európai turnén. A problémák Dániában kezdődtek, ahol Hendrix három dal után befejezte a zenélést, mondván ő már régóta halott. Az utolsó koncertjét a németországi Isle of Fehmarn fesztiválon adta, ahol borzalmas időjárás és füttykoncert fogadta. Ezután Cox kilépett és hazarepült Memphisbe, mivel súlyos paranoiában szenvedett, amit egyesek szerint a tudtán kívül beadott LSD okozhatott, mások szerint viszont tudatában volt a szer használatának.
Hendrix gyorsan visszarepült Londonba, hogy Chas Chandler és Eric Burdon segítségét kérje, mivel elege lett Jefferyből. Itt látta utoljára zenélni a publikum, amikor is együtt jammelt Burdon új együttesével, a Warral. A fellépésről hangfelvétel is készült, és mint 48 órával később kiderült, ez volt az utolsó.
A zenész 1970. szeptember 18-án hunyt el gyógyszer-túladagolásban, de halálának pontos körülményeit máig homály fedi. Egyesek akkori barátnőjét okolják, hogy a Vesparax nevű altató ajánlott adagjának majdnem a tízszeresét vette be a bort is fogyasztó Hendrix, mások tragikus véletlenről beszélnek, de Eric Burdon például a helyszínen talált dalszövegek alapján a BBC-nek már öngyilkosságról beszélt. Ez már talán sohasem fog kiderülni, a 27-esek klubjába tartozó Hendrixről, aki már több mint 40 éve nincs köztünk, mégis évről-évre jelennek meg tőle új felvételek, amelyeknél jobban semmi sem példázhatná halhatatlanná válását.
