Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Takáts Eszter - Hét, Remény, Szeretet
(Szerzői)
Nem tudom, azaz nem is akarom másképp kezdeni, minthogy Takáts Eszter a legeslegjobb magyar női dalszerző. Mindenesetre személyes kedvencem. Ezt mivel lehet objektíven alátámasztani? Talán egyszerűen annyival, hogy ehhez elég meghallgatni pár dalát: mind melódiákban, mind pedig hangszerelésében (és a hangközeiben, mert a zene egyik nagy titka a hangközökben rejlik!) magával ragadó, csodálatos popzenéket ír, és rak össze. Eltérően a legtöbb énekesnőtől, ő nem csak énekesnői adottságaiban a legritkább gyöngyszemek egyike – és ez most nem mások ellen szól, csak közegében akarom kiemelni -, hanem mint dalszerző-gitáros is. Saját maga írja zenéit, szövegeit, valósítja meg és adja ki őket. Ezen kívül menedzseli magát, különböző műsoraihoz maga rakja össze bandáit, tehát egész élete előadóművészi énje köré épült. És kifejezetten termékeny is.
Most az új lemez mellett például kihozta első zenekarának a 2000-es évek elején működött Pavilonnak is poszthumusz albumát Eszter Pavilon dalai címmel. Az a korszak még a folk ihletettségű volt, és bár már magán viselte az azóta kiteljesedő dalírói és előadói jellegzetességeket, a Pavilont a Makám -féle vonalhoz sorolhatjuk, ám érdemes beszerezni, mert meglepően jó dalokat találunk azon is, valamint így már egyben lehet szemlélni az Eszter tablót.
Hét éve telt el Eszter első és eddigi talán legnagyobb sikerét, a Rövidtávot követően, innen is az ötlet, hogy hetedik lemezére hét dallal készül. Ezek közül több már évekkel ezelőtt megíródott, de nem került lemezre, alakultak, várták sorsukat, amely most épp a megfelelő pillanatban be is teljesedett. Eddig a 2009-es Ha egy nő szeret-re voksoltam, mint csúcsműre, annak akusztikus, szövegeiben is nagyon eltalált dalai hozták el azt a fajta beérést, ahonnan már nem volt visszaút, kiderült, hogy Takáts Eszter nem egyszeri csoda a Rövidtávval, jócskán van tovább is. Az előző valódi nagylemez, a 2011-ben kijött Karcos üdvözlet mindezeket az erényeket egy zenekarosabb megszólalású poplemezbe oltotta, és nem is értettem, hol maradt a zajos siker teszem azt a rádiók részéről? A válasz persze tudható, a hallgatottságért folytatott ádáz küzdelemben a minőség egyre kevésbé szempont.
Eszter mostanában Kirschner Péterrel (Európa Kiadó, Deja Vu Revue, Sziámi) dolgozik együtt, aki amellett, hogy gitárosként is jócskán bedolgozik az új anyagba, producerként is bevállalta az új lemezt, és a hallottak alapján remek útitársnak bizonyul – ő tette egyébként kiadhatóvá a régi Pavilon felvételeket is. Rajta kívül az új lemezen még kilenc vendégzenész is közreműködik, köztük egy-egy dalban olyanok, mint Müller Péter Sziámi, Bakai Márton és Zsámán Attila. Az új, mostanában megszilárduló, Takáts Eszter Beat Band gitárosa is Kirschner Péter lesz, és májusra tervezik a debütálást, ezzel együtt ennek a lemeznek is a valódi bemutatását. Addig is lesznek koncertek, mert a beat zenekar mellett megmarad a Bakai Márton hegedűssel és Szalay Tamás bőgőssel alkotott nagyszerű akusztikus trió is a kisebb klubbulikhoz – nagyon helyesen.
A Hét, Remény, Szeretet tehát az új csúcsmű, minden porcikájában csodálatos mestermű, tényleg olyan, mint egy minden sallangtól megtisztított best of, azzal együtt, hogy ezek a dalok most jelennek meg először. Eszter dalszerző és előadói énjének hét oldalát tükrözik, változatos, egymásra alig hasonlító, mégis egymásra rímelő dalok, amiket nem csak Eszter hangja, hanem lényének kisugárzása is összeköt, minden hangot átjárva is megédesítve. Van benne valami korszerűtlenül modern, egyrészt itt nyoma sincs a mostanában elengedhetetlennek tetsző elektronika, csak a hagyományos hangszerek és a női ének ereje, ami a ritka erős szövegekkel és a világszínvonalú megszólalással együtt emeli éteri magasságokba a legerősebb pillanatokat. És ilyenekből van sok, igazából mind a hét dalt sikerült túlemelni a hagyományos popzenei kereteken, még az olyanokat is, ami a legszélesebb közönségnek is emészthető lenne. Igazából egyetlen baj van vele: túl rövid ez a 25 perc, viszont lehet, hogy éppen ezért indítom újra és újra, már sok tucatszor meghallgattam, de a valódi titkát, hogy miért is ennyire vonzó, még nem sikerült megfejtenem.
