Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
2008 óta létezik a négytagú székesfehérvári Sunrise Circus együttes, amely magát szimplán csak snobressive rockzeneként jellemzi. Ebből könnyedén kiderül, hogy a zenekar alapvetően progresszív rockot játszik, de itt-ott fellelhető benne némi kísérletezgetés illetve pszichedelikus hatások is. Az első stúdiófelvételük a Lángoló Gitárokon debütál, és a négyszámos In Progress összes dalához kaptunk egy rövid megszólalást, kivételesen azonban most nem az együttes beszél a saját zenéjéről, hanem olyan külső szemlélők, mint a szomszéd néni, egy másik együttes tagja, akivel közös próbatermük van, egy pultos illetve egy mezei zenehallgató, aki egyszer elcsípte őket élőben. A Sunrise Circus bemutatkozó EP-je a hajtás után.
Márta néni - Chemical Lies
"Tudja én csak annyit hallok az egészből hogy vinnyog az a gitár, napokon keresztül ugyanaz az érthetetlen ismétlődő összevisszaság. Átjönnek a haverjai, örülnek neki. Jó hangosan. Aztán elmennek hangszerekkel a hátukon zsebekből kilógó sörökkel. De amúgy rendes gyerek, egyetemre is jár, a haja is szép, ha megvan fésülve."
Bazsi - The Easier Way
"Pont beértem a helyre, amikor ez szólt. Hát, mit mondjak? Halk nem volt, de a többiek azt mondták ez a zenekar eléggé nehezen emészthető, gondoltam is magamban, hogy valami nem oké a baráti társaságommal, ha ez a slágeres éneklős cucc nekik nehezen emészthető. Aztán jött a szám vége, és a koncert hátralevő része. Egész hazafelé Turbót kellett hallgatnom, hogy helyrerázódjon az agyam."
Jocó - IV
"Megmondom nektek őszintén, jó fejek meg minden, persze, de ezt nem lehet kibírni. Érted, én is fizetek a próbateremért, ugyanúgy mint ők. Kéne valami szabályozás hogy ne lehessen akármit akármikor játszani. Múltkor is épp tanulom a Dream Theatertől a The Count of Tuscanyt, pont amikor 10:10-nél a szólóhoz érnék, ezek megérkeznek és már üvölt is át a falon. Négyesnek hívják a dalt, de milyen zenekar az olyan, ami rendes számcímeket sem tud kitalálni?"
Szotyi - Oldies (Including the Calm of the Giant Jam)
"Azt gondolom mindenki eltudja képzelni, hogy nem könnyű meló a pultozás. De ha a jó oldalát nézem, legalább sok zenekart meghallgatok, emlékszem is a Sunrise Circusre. Ez volt az utolsó szám a koncertjükön. Kényelmesen bámészkodhattam a pultból, mert alig jött valaki sörért. Gondolom tudták, egy pislantásnyi idő alatt is kimaradnak legalább 5 témából. Olyan volt mint a movies in 5 seconds-videók a neten. Rövid, de velős. Többször előfordult, hogy egy-két körig tudtam követni, de mintha direkt arra hajtanának, hogy véletlenül se sikerüljön a közönségnek egyszerre mozogni, szinte azonnal megtörték a hangulatot. Nem rossz, meg minden, de azért a Grand Mexican Warlock az igazi."
