Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Két együttes, Nyugat-Afrika különleges zenei hagyományai, páratlanul látványos előadásmód, változatos és magukkal ragadó ritmusok – ezt kínálja az A38 Hajó július 4-én. Burkina Faso és Guinea tradicionális zenéje és hangszerei találkoznak a modern technológiákkal, és varázslatos táncokkal. Az A38 Hajó történetének első Burkina Faso-i zenekara lép fel a szórakozóhelyen, de jellemző módon – mint a Földön mindennek - e távoli kultúrából érkezett együttesnek is van magyar vonatkozása. A Burkina Elektric egyik alapítója, a jelenleg New York-ban élő Lukas Ligeti, a neves magyar származású zeneszerző, Ligeti György fia. Lukas maga is jó hírű komponista és ütőhangszeres, darabjait pedig a Kronos Quartet vagy az Amadinda is játssza. Az afrikai zenét nagy lelkesedéssel kutató zeneszerző pár évvel ezelőtt találkozott Burkina Faso egyik legelismertebb énekes-előadójával, Maï Linganival, és együtt hozták létre egészen különleges és összetett, nem mindennapi összetettségű produkciójukat. A Burkina Electric már nevével sem árul zsákbamacskát: Nyugat-Afrika egyik legizgalmasabb zenei hagyománya találkozik a kortárs elektronikával. És ha a változatos ritmikai világ, a technológia és a tradíció pusztán zenei találkozása nem lenne elég, a zenéhez látványos színpadi produkció, hagyományos táncokkal és komplex audiovizuális élménnyel gazdagon fűszerezett akció társul. A Burkina Electric túllép a world music megszokott kliséin, egészen új szintre emelve a hagyomány és lelemény háziasítását.
A különleges hangzású, nyugat-afrikai zenei hagyományokat felelevenítő Sanke Percussion Group vezetője, Cheikh Ibrahima Fall (Ibro) a guineai Bokéban született, ahol kisgyerekkorától éves korától tanult játszani a helyi hagyományos ütőhangszereken, mindenekelőtt dzsembén. Tízéves korától már szólistaként játszott, később tradicionális táncot tanult, később a legnevesebb szenegáli együttes a Bougarabou szólistája lett. Nagyon fiatalon, 19 évesen váltotta valóra nagy álmát, és alapította meg saját zenekarát. A Djakarlo (azaz Szemtől Szemben) Guinea tradicionális történeteit eleveníti meg ütőhangszerekkel, tánccal és sokszor humoros játékkal. A tehetséges zenész és táncos a nyugat-afrikai kultúra professzionális képviselőjeként 2011 óta Magyarországon él és tanít. A Sanké név a nyugat-afrikai szuszu nyelven azt jelenti: gyökér, gyökerek. A 2008-óta együtt zenélő csapat hagyományos és ősi nyugat-afrikai, ritmusokat játszik. A terület tradicionális és nagyon kifejező játékra lehetőséget adó ütőhangszerei, a dzsembe, a különböző basszusdobok (dundun, szangban, kenkeni) valamint egyéb ritmushangszerek – például a krin (résdob), a bolon (háromhúros lantféle) és a balafon (a xilofonok családjába tartozó dallamhangszer) – révén megszólaló poliritmia lüktető ereje adja a zene valódi ízét.
