2014.08.22. 12:12 – Lángoló

Úton otthonról haza – Twentees-klippremier egy kis irodalommal

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

fotó 3.JPG

Nem telt el még három hét sem azóta, hogy nálunk debütált a Twentees zenekar első videoklipje, amit a Never Get Enough című számhoz forgattak, de most újra érdemes foglalkozni a zenekarral. Méghozzá azért, mert újabb két videóval jelentkeztek, amiket a soundcity:szeged csapatával forgattak. Az utcazene eddig ismeretlen terület volt a Twentees számára, még a klipben látható hangszereket is csak kölcsönbe kapták, de nagyon jól érezték magukat a forgatás közben.

Az egyik kisfilm a klipes Never Get Enough-hoz, a másik az EP címadó dalához, a 2Face-hez készült, amit egy tempósabb riffel játszanak el, mint a kislemezen (utóbbi a vs.hu-n debütál majd). A soundcity projekt keretében a dalok mellett Sebestény Csilla Úton otthonról haza című írása olvasható, akit a srácok egyik nyilatkozata ihletett meg. Ebben arról volt szó, hogy a Never Get Enough egy, a problémák elől menekülő lányról szól, a vonatos metafora pedig a menetrend nézegetése közben jutott eszébe. A fent látható képet is ő készítette egyébként.

Sebestény Csilla: Úton otthonról haza

 

14 éves voltam, amikor Apukám annyit mondott: “Ne aggódj, ez olyan, mint a vonat: az egyik elmegy, de jön a másik.”

Azóta vallom, hogy utálok vonatozni.

Már háromnegyed nyolckor kint voltam a buszpályaudvaron. Gondoltam, megnézem, hátha van hamarabb induló vonat, mert akkor azzal megyek. Van, ez az, váltok jegyet! Sietek le a pénztárhoz, kimondom a szokásos mondatot, hogy “Szegedig egy diákot kérnék!”, és természetesen megint elgondolkodom azon, hogy mi lenne, ha ilyenkor egy kisiskolás nebulót állítanának mellém.

Rohanok a peronokhoz, vonszolom magam után a kis gurulós bőröndöm, a terhem, keresem a vagonom, de nem találom. Ekkor közli velem a hangosbemondó, hogy Orosházáig vonatpótló buszok járnak. Csak velem, mivel egyedül voltam az egész állomáson.

 Jellemző – erre a vonatra sem tudok felszállni, helyette felültetnének megint – a buszra. Ráadásul semmi sem biztosítja, hogy elérem a csatlakozást. Zaklatottan megfordulok, vissza le a pénztárhoz, és követelem vissza a jegyem árát.

– Le kell vonnom a kezelési költséget.

– Nem gond, csak adja már!


premier twentees



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása