2014.12.28. 10:38 – Magyar Ádám

A magyar könnyűzene aranykora kezdődött idén – Kelemen Kabátban-interjú

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Tartalmas interjút sikerült összehoznunk az idei év egyik nagy nyertesével, a Kelemen Kabátban zenekarral. Ráadásul a csapat mindhárom tagja, nevezetesen Szerecsenkirály, JumoDaddy és M-Papa, azaz Boldi, Gazsi és Misi is válaszolt a kérdésekre, úgyhogy teljes képet kaphattok arról, hogy mit gondolnak a srácok 2014-ről, mik a terveik a következő évre, hogyan vélekednek a magyar zene helyzetéről, sőt még Obama és Fluor Tomi is szóba kerül. Ennek megfelelően az interjú maratoni hosszúságú lett, de szerencsére a csapat hétfői évzáró show-jáig azért még van elég idő arra, hogy el is tudjátok olvasni. 

Objektíven nézve is az eddigi legsikeresebb éveteken vagytok túl. Ti is így érzitek?

Boldi: Egyrészről életem legjobb éve volt – magánélet, élmények, a befektetett munka, a siker megélése, rengeteg embernek okoztunk életre szóló élményeket és örömet, barátokat, kapcsolatokat szereztünk, bejártuk az országot. Másrészről sikerült a tavalyi stresszmennyiséget körülbelül megtízszerezni, pedig azt hittem, hogy annál már nincs feljebb. Pont olyan köztes méretű a zenekar, hogy már profi zenekarként kell teljesítenünk a kihívásokat, viszont nincsen még akkora költségvetésünk, hogy ne nekem kelljen 10 ember feladatát végeznem a dallista megírásától kezdve a turnémenedzserkedésen át a próbák és koncertek szervezéséig. A végére még beesik a dolog kreatív része, a zenei és képi arculaton való ötletelés, zenekari stratégia megalkotása és a dalszövegek írása.  Szerencsére huszonhét évesen és ennyi szeretettel a rajongók felől még van erre kapacitásom, de azért titkon remélem, hogy ez az időszak nem lesz hosszabb, mint két év, és lassan sikerül egy teljes spektrumot felölelő stábot összehozni és megfizetni. Év végére már pár fontosabb feladatkörre sikerült olyan embereket találni, akikre rábízhatom magam, és ez nagy könnyebbség például augusztushoz képest.

Misi: Nagyon mozgalmas év volt, tele koncertekkel, még több próbával, és pozitív élménnyel. Jó volt megtapasztalni, hogy folyamatosan fejlődtünk a színpadon, kezd összeérni a banda. Bízunk benne, hogy talán kezdjük levetkőzni az egyslágeres tátogó banda image-t, amilyennek korábban gondoltak minket a Nyári Dallam után.

Mit gondoltok, 2015-ben sikerül majd még egy szintet lépni?

Boldi: Jövőre elsősorban a stabilitás a cél, a megjelenő anyagokkal a meglevő szintet, zenei arculatot próbáljuk erősíteni. Amiben kézzelfoghatóan fejlődni szeretnénk az a koncertek száma és minősége, illetve az egyéb side projektek, mint pl. a ruhák tervezése. A lassú és kemény munkában hiszek. Bár jól esik egy-egy lemez vagy sláger sikere, úgy gondolom, hogy egy komolyabb életmű az olyan 10-20 lemeznél és több ezer koncertnél kezdődik, úgyhogy szerencsére bőven van még mit csinálnunk és van hova fejlődnünk.

Misi: Ha már tarthatnánk ezt a szintet az sem lenne baj, de igyekszünk fejlődni.  Bízom benne, hogy eljutunk még több helyre a bandával, és remélhetőleg az új anyagok is szívélyes fogadtatásra találnak majd. A nyári fesztiválpörgést várom, nem vagyok egy nagy fesztiválozó, de így már lenne értelme elmenni ide-oda.

A szintlépést akár hozhatja majd az új kislemez is, amit tavasszal terveztek kihozni. Milyen lesz?

Boldi: A szerelem témáját fogja körüljárni zenei és szövegi szinten. A maximumot fogjuk hozni minden szempontból, ízig vérig fulltotál pop-kislemez lesz három dallal. Remélhetőleg az ősszel megjelenő nagylemeznek ágyaz majd meg, illetve valamelyik dal róla végigszántja a nyarat (nevet). Gazsi már írt rá egy szerelmes ballada ötletet, melyből talán megszülethet az első lassú Kelemen-dal.

Gazsi: Az utóbbi időben egyre jobban felfedeztem, hogy a zene és szöveg egysége mennyire fontos. A másik zenekaromban, az Irie Maffiában inkább hiphopos felfogásban születnek a számok, tehát a beat-re írt szövegek működnek, de a Kelemenben kipróbálhatom magam egyben dal- és szövegíróként is. Egyrészt már a dalok kialakulási fázisában is sokszor egyeztetjük a zenét és a szöveget Boldival és Misivel, másrészt az új kislemezen esetleg szerepelni fognak olyan ötletek és szövegek, amelyeket legalábbis vázlat szinten én írtam. A kislemez, ahogy most látjuk, három számból fog állni és nagyon várom, hogy januárban elkezdjük az ötleteket véglegesíteni, hangszerelni stb. Ahogy Boldi is említette, ez egy szerelmes kislemez lesz, rajta balladával és pörgős, bulizós darabokkal is.

Miből merítetek ihletet a dalokhoz?

Misi: Az élet adja az ihletet... Jó, ennél nagyobb közhely nincsen, szóval őszintébben Boldival – bár igen különböző személyiségek vagyunk – inspirálóan hatunk egymásra, és hasonló a szemléletünk, világlátásunk. Azért azt nem mondanám, hogy a Múzsám, meg hát ronda is lenne annak, de képesek vagyunk a sajátos humorunkat könnyedén közös nevezőre hozni, és úgy alkotni. Nagy öröm, hogy megmaradt az a viszony, amely még gimnáziumból eredeztethető, és még a mai napig is működik. Amíg ez megvan, addig nem lesz gond az ihlettel sem.

Boldi: Valós élményekből, zenékből, színházból, irodalomból, bulikból és természetesen Mihály kakájából. A kezdeti dadaista spontaneitást mára már megtanultuk medrekben terelgetni illetve később lektorálni. Most van az a szerencsés helyzet, hogy sikerül a mondanivalónkat-tartalmat úgy megfogalmazni, hogy megmaradjon a szövegek humoros, egyedi formája. Zeneileg nagyon sokféle hatás ér, de alapvetően a klasszikusokat próbáljuk ötvözni a legprogresszívebb hatásokkal és hangzásokkal.

Gazsi: Nekem nagyon nagy élmény, hogy a hozzám legközelebb álló emberekkel tudok dolgozni. Az, hogy Boldival tesók vagyunk, egy olyan extrát ad a dolognak, ami a kreatív folyamatoknak nagyon jót tesz. A legfontosabb művészi, zenei kérdésekben mindig teljes az egység. Ez üdítő és felemelő élmény, a Kelement könnyű csinálni és ez már önmagában elég, hogy a meglévő gondolatok-ötletek kiguruljanak belőlünk.

A Maradjatok Gyerekek album nagyon eklektikus, de összességében mégis poposabb, mint a Dallamok Télen-Nyáron. Ez tudatos döntés volt annak érdekében, hogy szélesebb rétegeket is elérjetek, vagy csak így alakult?

Boldi: A Maradjatok Gyerekek egy tudatosan felépített koncepciólemez, a Dallamok Télen-Nyáron pedig egy 2 év alatt (vagy még régebben) össze-vissza megjelent dalokból összerakott válogatáslemez. Ez azért erősen érezhető rajta, elsősorban a szedett-vedettségéből fakadóan. Talán az összeszedettsége, átgondoltsága miatt hat könnyebben emészthetőnek a Maradjatok Gyerekek, nem akartuk szándékosan populárisabbra írni, mint az előző, így sikerült.

Gazsi: A Maradjatok Gyerekek nem tudatosan készült poplemeznek. Viszont általában egy nagyon tudatosan készült lemez, amely egységesebb, mint a korábbi gyűjteményes albumunk. A Kelemen zenéje valóban eklektikusnak mondható, de a szövegekben és a számok mögötti felfogásban fedezhető fel a zenekar egysége. A Kelemennel nem az a célunk, hogy minél több embert érjünk el, hanem hogy minél hitelesebben tudjuk közvetíteni azt az üzenetet, amely bennünk megfogalmazódik. Örülünk neki, hogy a Maradjatok Gyerekek lemez sokak számára fogyasztható, de ez soha sem volt elsődleges szempont.

A címadó dalra rátérve, az őszi magyar zenei toplistákon single, YouTube és stream kategóriában is jól szerepelt a Maradjatok Gyerekek, utóbbit meg is nyerte. Mit gondoltok, miért lett ebből a dalból ekkora sláger?

Misi: Egy régi, de már korosodó barátom mondta, akivel korábban sosem beszélgettem zenéről, hogy neki az tetszik benne, hogy magáénak érzi mondanivalót: megtalálni és gyermeki örömmel fogadni dolgokat az életben. Talán ez is egy szempont.

Boldi: Fülbemászó dallam, fülbemászó szöveg, hazai dalok esetén ritkán tapasztalható színvonalú hangzás. Ezen felül okosan elkaptuk a nagy dnb reneszánszot is, amely a popzenében erősen jelen volt idén. Nyilván a dal tavaszi, suli utáni felszabadultságba való beágyazása sem volt véletlen.

Mit gondoltok a magyar zene mostani helyzetéről? Van szerintetek elég fiatal tehetséges csapat?

Boldi: Azt gondolom, hogy a magyar könnyűzene aranykora kezdődött idén. Rendkívül sok tehetséges és mondanivalóval bíró zenekar-előadó van a könnyűzene minden szegmensében. Halott Pénz, Szabó Balázs Bandája, Ivan & the Parazol, Mary Popkids, Cloud9+, Honeybeast vagy éppen mi  ez csak pár név a rengeteg friss és ügyes zenekar közül, akik nagy jövő előtt állhatnak. Az elmúlt években több médium is nagy részben hozzájárult ehhez az aranykorhoz, a Petőfi Rádió nagyon profi és nyitott zenei stratégiával segíti a hazai zenészeket, de pl. a Viva Tv is hatalmasat nyitott mondjuk egy öt évvel ezelőtti arculatához képest. Nyilván elengedhetetlen a fikázás és a siránkozás, ne tagadjuk meg magyar mivoltunkat, de ha megnézzük a kilencvenes évek magyar popzenéjét, az vicces meg jól lehet rá részegen hupákolni, de egész más most a koncertek vagy lemezek színvonala és a zenei háttérintézmények is sokat fejlődtek. Divat lett a nyitottság, az eklektika, és lassan több produkció is eléri azt a technikai színvonalat, hogy nem kell fogni a fejünket, ha egy világsztár dala után csendül fel a rádióban a miénk.

Gazsi: Rengeteg ügyes, menő és ízléses kezdő zenekar van manapság. A gyors kommunikációnak köszönhetően viszonylag könnyű kisebb-nagyobb sikerekre szert tenni. A nagy kihívást az jelenti, hogy ezek a zenekarok, köztük mi is, hogyan vesszük be a további kanyarokat. Én a 2015-ben tíz éves Irie Maffia zenekar alapító-dalszerző-producereként látom, hogy a közönséget megtartani és egyben építkezni a legnehezebb. A közönség ma nagyon gyorsan megkapja és igényli az információt; letölti, streameli, megszerzi a zenét, de a koncertre járás és egyéb közönségi aktivitás szempontból nagyon lassan reagál. Egy nagylemez kb. két év alatt éri el a csúcsát. Az internet a közönségnek nagyon megkönnyíti a dolgát, a zenésznek részben könnyíti, részben nehezíti. Nincs egyszerű dolga annak, aki ma zenél, de egyben soha nem volt ennyire nagy a zenei szabadság. Érdekes helyzet.

A Fainul a Buli című dalt Barack Obamának címeztétek, és az volt a terv, hogy el is juttatjátok hozzá. Sikerült?

Boldi: Nem, de ami késik, nem múlik.

Van akár a számnak, akár a címzésnek bármilyen politikai vonatkozása? A dalszövegből nem nehéz némi politikai töltetre következtetni.

Boldi: Természetesen van, de nem feltétlenül abban az egyszerű értelemben, amire elsőre gondolna az ember, hogy „hú szar Fidesz, tök gáz a kormány”, bár tudom, hogy ez nagyon divatos manapság. Alapvetően a dal üzenete az, hogy egy olyan országban élünk, ami egyfelől tényleg a legjobb hely a világon, másfelől pedig pár kilométerre nagyobb városoktól az ember olyan nyomorúságos állapotokat talál, mintha valami egész más kontinensen vagy bolygón élne. Természetesen ebben van felelőssége a jelenlegi kormánynak, az előző kormányoknak, és nekünk is. Ez is benne van.

Gazsi: A Fainul a Buli azt a kettős, keserédes élményt próbálja meg feldolgozni, amivel mi találkozunk a politikában és a zenében. Egyrészt azt a tudathasadt és szenvedélyes állapotot próbáljuk megragadni, hogy Magyarországon egyszerre mennyire nehéz és menyire nagy élmény élni. Részletekbe való bonyolódás nélkül mi úgy látjuk, hogy ma ismét  és még mindig  a sírva vigad a magyar hangulat uralkodik. Ez a szám szövegét tekintve javarészt erről szól. Emellett itthon és a mi életünkben is, a zenei síkon is keveredés van. A nóta ill. műdal alapú, nem autentikus „népzene”, azaz mulatós zene hazai előretörésére tagadhatatlan. Erre próbáltunk meg úgy reagálni, hogy ezt a zenei világot ötvözzük a legmodernebb és nemzetközi elektronikus trap hangzással, amely egyébként szintén az amerikai southside mulatós jellegű, hedonista zenére épül. Ez a fura mulatós trap adja meg a zenei keretét a Fainul szövegének. Összefoglalva tehát, ennek a dalnak nincsen politikai célja, különösen nem pártpolitikai, de kétségtelen, hogy a túlpolitizált és kiélezett hazai közéleti helyzet inspirálta. Görbe tükörnek mondanám, amely elsősorban egy súlyos és személyes élmény megfogalmazása.

A Nyelv és Tudomány is foglalkozott a nevetekkel. Nem fura mindig azt mondani, hogy a Kelemen Kabátbanban játszom?

Misi: Megtisztelő, hogy téma lehettünk ott is. Ennél sokkal idegesítőbb azonban, amikor Kelemen Kabát-nak hívnak minket notóriusan. Már megszoktam, hogy így kell mondani, így hát nekem nem is furcsa.

Boldi: De, ezért használja a köznyelv és mi is az egyszerűbb „Kelemen” kifejezés sokszor (nevet).

Fluor még 2011-ben blöffnek nevezte a Kelemen Kabátbant. Ez csak vicc volt, vagy azóta meggyőződött már arról, hogy valódiak vagytok?

Boldi: Ha pikírt szeretnék lenni, akkor visszakérdeznék, hogy biztosan foglalkozni kell-e egy Spar parkolókban haknizó letűnt tinisztár állításával, de szerencsére nem szeretnék. Fluor látványos fejlődésen ment keresztül, mind zeneileg mind szövegileg az elmúlt egy-két évben, és ha jól tudom, 2015-ben a Wellhellóval már valami értéklehető színpadi produkcióval is megpróbálkoznak, úgyhogy őszintén kívánok sok sikert neki, hajrá élőzene! Gondolom nem volt még Kelemen-koncerten, úgyhogy szerintem fogalma sincs, hogy valódiak vagyunk-e. Amúgy rengeteg olyan pályatárs nyilatkozott az elmúlt évünkről elismerően, aki korábban lenézett minket. Ennek kifejezetten örülök, a szakma véleménye fontos számomra.

Misi: Valószínűleg teljesen fogalmatlan volt a témában, ami azért nem volt csoda akkoriban. A szüleim sem tudtak róla akkor még. Bízom benne hogy már sejti, hogy létezünk.


interjú pop kelemen kabátban



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása