Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A domoszlói Road a Tankcsapda útján indult el bő tíz évvel ezelőtt, és nagyjából folyamatosan ezt az örökséget dolgozták le, egyre nagyobb sikerrel. Most azonban ettől a vonaltól tényleg nagyon messze kerültek, legalábbis egy szám erejéig biztosan. Hogy aztán a lemez mennyire lesz hasonlóan szokatlan, az kiderül. (Mondjuk, ha minden dalnak ilyen öblös és basszusorientált lesz a hangzása, akkor a bulizósabb dalok is érdekesebbek lesznek a korábbiaknál.) De milyen is a Kettő bennem az én? Súlyos, ütős, fogós, a főriff pedig annyira odacsap, hogy hátra is hőköltem tőle. Persze, vannak ihletők, a kezdés például a Slipknotra hasonlít, pici Blind Myself is van benne, de az összehatás nagyon rendben van. Aki seggrázós rock and rollt várt, az ezt kerülje el, a többiek pedig hallgassák meg!

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

47 éves korában, rákban elhunyt Frank Watkins basszusgitáros, akit a legtöbben valószínűleg az Obituaryból ismerhetnek, hiszen összesen 15 évet zenélt a ma már kultikus floridai death metal zenekarban. 2007-ben beszállt a norvég Gorgorothba, 2010-től pedig már csak erre a zenekarra koncentrált Bøddel művésznéven. Watkins régóta küzdött a rákkal, a Gorgoroth fellépéseiről is rendre hiányzott, de mindig logisztikai problémára hivatkoztak ahelyett, hogy a betegségét elárulták volna. A zenész egyébként csak az első és az utolsó Obituary-lemezen nem játszott, a Gorgorothnak pedig az utolsó két anyagán szerepelt. Nekem valamiért ezzel az 1994-es, egészen kiváló Obituary-dallal égett bele az agyamba. Biztos mert teljesen stílusidegen, numetálos felszerelésben nyomja a death metalt.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Hétvégén rendezték Washington D.C.-ben a Music Heals jótékonysági koncertet, amivel veterán, harcokban megsérült katonáknak gyűjtöttek pénzt. Itt volt a fő fellépő az 1992 után újra rocklemezre készülő Roger Waters, aki nem egyszerűen csak letolt egy Pink Floyd-show-t, hanem egy rakás vendéget a színpadra hívott. Olyanokat, mint Billy Corgan a Smashing Pumpkinsból vagy Tom Morello a Rage Against The Machine-ból, akik szinte végig a színpadon voltak, még ha csak a háttérben is. Ráadásul nem is csak Pink Floydot játszottak, hanem például Bruce Springsteen és Bod Dylant is. Ebből a koncertből látható lentebb pár részlet.