Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A svájci Birdmask duó férfi tagja gondolt egy merészet és ahelyett, hogy az egyszerű emberekre bízta volna zenéjének véleményezését merészen a Redditen próbálkozott be a szintén egyszerű, de trollkodásra hajlamos embereknél. Az egyik kommentelő megjegyezte, hogy jobb lenne ha inkább blackmetalt és négerzenét(sic!) vegyítene és így született meg egy poénra adott válaszból a Zeal and Ardor.
A New York és Svájc között ingázó Manuel Gagneux teljesen egyedül rögzítette ezt a 25 perc körüli lemezt és minden énekhang, amit az albumon hallunk az ő műve, nem használt fel samplereket. A zene pedig tényleg a black metal (persze ne az elitista norvég vonalra gondoljunk) és a déli államokból ismert bluesos, egykori néger rabszolgák által előadott dalok keveréke lett. Persze néhol egy kis hip-hop-szerűség is bejátszik, de mégsem válik öncélú zsánerhalmozássá az egész, hanem van egy különleges és jóleső hangulata a Devil is Finenak. Sokan már most év albumát kiáltanak a lemez kapcsán, és ez érthető is, mert tényleg valami újat és frisset hozott a zene világába, ez az elsőre kissé furának ható kombináció.
