Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
„Jajj de fog ez holnap fájni” – mondta egy kígyómozgásban ide-oda tekergő nő a rogyasztott lábbal rugózó párjának a Papp László Sport Aréna küzdőterének leghátsó sorában, péntek este fél tíz magasságában. Közben a pultnál otthonról kiszabadult családapák próbáltak udvarolni a büfés lányoknak olyan dumával, hogy „Lányok, ti tudjátok egyáltalán mi az a magnókazetta?!” - mégsem ezek voltak a legkínosabb momentumai a Rapülők-koncertnek, hanem a rendkívül kellemetlen Geszti Péter, akinek egy normális világban, a szexista beszólásai után tényleg örökre el kellene tűnnie a színről. (MTI Fotó: Marjai János)
Arra nem is akarok kitérni, hogy a Rapülők zenekar pályafutása mennyire volt kínos már akkor is, amikor elvileg menőnek kellett volna lenni. Arra sem, hogy a szóviccek, a kínrímek és a gagyi témák mennyire állnak közel a raphez. A Rapülőknek mindössze csak két lemeze jött ki, két év után 1994-ben fel is oszlottak és a 2006-os, első visszatérő koncertjük után sem lehetett róluk hallani, egészen mostanáig, amikor is két koncertet adtak/adnak az Arénában. Ha nagyon megerőltetem magam, hogy bármi pozitív felütéssel kezdjem, akkor annyit tudok kiizzadni magamból, hogy ez annyira mérhetetlenül fájdalmasan rossz volt, hogy aki a szombati napra kapott jegyet, az bízhat abban, hogy ennél már nincs lejjebb, a mai buli csak jobb lehet.
Az Aréna felé közelítve még azt hittem, hogy a passtartót osztogató tehénnek öltözött embernél nem látok ma már szomorúbbat, de hamar kiderült, hogy ő legalább pénzt kapott, és nem is kellett vállalnia az arcát, míg a laktózmentes tejtermékeket hirdető repi nyakbaakasztót büszkén viselő koncertlátogatók egy rakat pénzt kiadtak mindezért. A korosztály inkább a 40-es, jól szituált hölgyekből férfiakból állt, akik most aztán igazán kirúgtak a hámból és boldogan üvöltötték bele a világba a szövegeket, valamint úgy nevettek Geszti Péter kritikán aluli konferálásain, mintha az életük múlt volna rajta.
Nagyjából negyed kilenckor elstartolt a koncert, ami már első ránézésre is rém kínos volt. Berobbant a színpadra három ötvenes férfi, akik pontosan úgy néztek ki, mint mikor a magukat lazának gondoló tanárok farsangra beöltöznek zenésznek. Magukra erőltetnek néhány színes, fiatalos göncöt, egy napszemüveget, ami eltakarja a szarkalábakat és a szem alatti táskákat, meg oldalra csapnak egy baseball sapkát és valahol a lelkük mélyén tényleg elhiszik, hogy ők most megfiatalodtak és a tanítványok nem csak azért nyilatkoznak elismerően, mert év végén nem szeretnének felelni a jobb jegyért. A Rapülők pontosan ugyanilyen kínosan festett, de az ő szerencséjük meg az volt, hogy ha már egyszer a koncertre látogatók kifizettek egy valag pénzt a jegyekért, elintézték a gyerekfelügyeletet és elhatározták, hogy ők most aztán újraélik a tinédzser korukat, akkor ők jól fogják érezni magukat, ha törik, ha szakad. Ha pedig nem lett volna elég néhány sláger, akkor a koncert közepén megjelent Dévényi Tibi bácsi és a három kívánság, ettől pedig az egész Aréna megőrült. Tibi bácsi befenyített mindenkit, hogy aki nem tapsol azt medicinlabdával dobja meg, de nagyjából két perc után annyira kifulladt, hogy félő volt, hogy a pöttyös labdákkal ő is a közönségben landol. A dalok listája egyébként nem volt túlságosan meglepő, elhangzott az összes sláger, mondjuk két lemeznyi dalból nem nagy kunszt válogatni.
Azt azért meg kell hagyni, hogy Szentmihályi Gábor baromi jó dobos, igazából az egész zenekar jól játszott és a vendégnek hívott, de legtöbbször csak vokalistaként funkcionáló Tóth Gabi és Tóth Vera is rendesen odatette magát. Két remek énekesnő, nagyon jó hanggal, kár hogy Tóth Gabit sikerült a Shakerspears Sisters Stay With Me című videóklipjének Siobhan Fahey-ének sminkelni. Nélkülük, illetve a Somló ikrek édesapjuk, Somló Tamás előtti tisztelgése nélkül, tényleg egyetlen pozitívumot sem lehetett volna kiemelni a koncertből. Na jó talán a vetítést, néha. És hogy mi rontotta el igazán az egészet?
MTI Fotó: Marjai János
Geszti Péternek sikerült lesüllyedni olyan mélységekbe, hogy az már sehol, semmilyen körülmények között nem lehet vicces. Ha Ákos női principiumozásán egy ország akadt ki, akkor Geszti Péter kicsinyes, sunyi és mérhetetlenül szexista poénjaiért igazából tényleg ideje lenne, hogy örökre eltűnjön bármilyen süllyesztő legmélyebb bugyrába. Merthogy:
A kilencvenes években még PC poénnak számított, hogy ugye arra a nőre, akinek sok férfival volt dolga, azt mondjuk, hogy egy ribanc, míg ha egy férfinak volt sok nővel dolga, az menő. Elmondom miért van ez így. Ha van egy lakatod, amit minden kulcs nyit, hát az nem egy túl jó lakat. De ha van egy kulcsod, ami minden lakatot nyit, na az már azért elég vagány.
2017-et írunk, ahol Geszti Péter egyáltalán nem érzi, hogy ez a poén, a nők tárgyiasítása egyáltalán nem vicces abban az országban, ahol az emberek 47 százaléka szerint még mindig teljesen elfogadható a másik fél beleegyezése nélküli szex, ahol az áldozathibáztatás a nemi erőszak esetében teljesen mindennapi dolog még a hivatalos szerveknél is. Geszti Péter szerint ez egy igazán ütős poén azon a napon, amin néhány órával a koncert előtt egy nő tárgyalása zajlott, akinek egykori szerelme lúggal öntötte le a nő nemi szervét, hogy „más kulcs ne nyissa a lakatot” és kis híján belehalt a sérüléseibe, de sosem fog felépülni és teljes életet élni. Tényleg baromi jót nevettünk azon, hogy még mindig ott tart Geszti Péter, hogy a férfiakat más jogok illetik meg mint a nőket, hiszen a férfiak úgy élik a szexuális életüket, ahogy éppen jól esik, a nők pedig úgy, ahogyan azt a férfi elvárja. Ha pedig ez valakinek nem lett volna elég a taplóságból, akkor még meghallgathatta, ahogyan Tóth Verának is beszól. A koreográfia részeként az egyik ponton le kellett volna szakítania egy darabot az énekesnőnek Geszti ruhájából, ami csak félig jött össze, mire Geszti egy újabb humorágyut robbantott be: „Ez a nő is rég vetkőztetett pasit”- taps.
De nem csak a nők kapták meg a magukét, minden egyes, általánosságban a saját korán és a kilencvenes éveken poénkodó konferálás része volt némi sértődöttség a meg nem értett művészete miatt „A most következő szövegem ellen ma biztos Facebook-csoportot indítanának”, kapott a kormány „Régen jattot adtunk a gázszerelőnek és nem jachtot” vagy „Az átmeneti csók címét a lakáshelyzet miatt átírtuk Átmeneti CSOK-ra”. Kaptak a házasok „A hitvesi ágy nem kupleráj, oda az ember aludni jár”, vagy a hálátlan gyerekek „Rossz a gyerek, de adókedvezménynek megteszi”. Ha valaki ezeken sem tudott nevetni, akkor még megpróbálhatott azon, hogy felkért mindenkit, hogy szagolja meg a másik hónalját, majd a kérést egy „rodeo, video, Fa deo” felkiálltással zárta, illetve volt egy táncos blokk is. Ebben a három delikvens egy citromsárga kantáros kerti nadrágban balettozott, vagy éppen táncolt úgy, mint Michael Jackson, azaz a farkukat fogdosták. Ekkor már tényleg csak abban reménykedtem, hogy valami méhcsalád egy gigantikus napraforgónak nézi Geszti Pétert és örökre eltűnteti a színről, de sajnos Geszti Péter marad és szombaton is telt házat csinál az Arénában és csak a jóistenhez fohászkodhatunk, hogy ez ne töltse fel annyira az egoját, hogy újra a világra szabadítsa az egyszer már leselejtezett Rapülők zenekart.
