2017.04.15. 21:25 – KirschAndrás

Circle pit, azaz bécsi keringő - Impericon Festival (Sick Of It All, Ignite stb.) @ Arena, Bécs

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

dsc_0643.jpg

Ha már Nagypéntek munkaszüneti nappá lett hirtelen nyilvánítva, a könnyen  jött szabadságot kihasználva elugrottunk az Impericon Fesztivál bécsi állomására és szétnéztünk mi újság a mostani hc és ilyen-olyen-core zenék világában.

Az ételhordós lakossági hard rockon szocializálódott, ötvenes ismerőseink anno hasonló monológokkal méltatták a death metalt: „Hát, öregem, én is bírom a kemény zenét, hallgattam én szpídmetáltól elkezdve mindent, de ez az okádós, macskanyúzó szar minden, csak nem zene, okés?”Csak remélni merem, hogy nem a hasonló nyitottság és zenei tisztánlátás beszél belőlem, amikor azt mondom: a metal- és deathcore színtér 95%-a annyira egyedi és karakteres mint a phenjani úttörőkórus énekesei. És mint ismeretes, zenekari névgenerátoruk a „blood”, „murder”, „thy”, „better”, „than”, „my”, „sorrow” és „dying” szavakat szúrja be véletlenszerűen kiválasztott kifejezések közé. Nos, szoftverfrissítésen  a Thy Art Is Murder hasonló készüléke sem esett át. Ennek megfelelően zenei klisétáruk sem mutatott túl a hörgés-breakdown-blastbeat elemeken, mindezt pedig igazi csapágyas mosógéphangzással prezentálták az amúgy hót’ szimpatikus ausztrálok. Az eredmény nem váratott magára: rövidesen a plafonról is 19 éves, cintányér-fülcimpás osztrákok lógtak, akik előszeretettel dobálták el a visszaváltható korsós whisky-Almdudlert. Ám korántsem ez utóbbi volt az, amiért életfogytiglani szobafogságot érdemeltek volna. Sokkal inkább, mert képesek ilyen szinten ajnározni egy zenekart, mely új értelmet ad a jellegtelenségnek.

(a fényképeket Biró Edina készítette)

A Being As An Ocean esetében annyiban volt megnyugtatóbb a helyzet, hogy kb. fele annyian voltak kíváncsiak rájuk. A zenekar az ausztráloknál jóval dallamosabb módját választotta a semmitmondásnak, így pl. elektronikus elemek is megfértek a szerzeményeikben. Ám egyéniség terén ezzel együtt sem képviseltek nagyobb művészi értéket, mint a nádi poszátás olajfestmény a nagymuter hálójában. A metalcore Eric Robertsei és Gary Buseyai után – akikből szám szerint nyolc is fellépett a mai napon – azonban jött az Ignite, és gondoskodott róla, hogy a benzinköltséget ne érezzük kidobott pénznek. Pedig Téglás Zoliék esetében is szükség volt a belső magnóra, a gitár ugyanis rettenet kásásan szólt. Ám már a másodikként eljátszott Veteran alatt biztossá vált, hogy a hangzás nem fogja agyoncsapni a bulit. Az A War Against You dalai ugyanúgy sütöttek, mint a klasszikusok, melyek közül az A Place Called Home szerencsére kimaradt. (A Fehérvári úti rockdiszkó által sújtott nemzedék tagjai talán megértik ezt a kellemetlen megjegyzést.) Ellenben elhangzott a Falu című alapvetés, mely a legjobb példa rá: így kell darutollas süveges, nagybőgőbe beugrós giccsek nélkül hazaszeretetről értekezni.

Az átlagéletkor már az Ignite alatt is látványosan megnőtt, mikor pedig a Sick Of It All a színpadra robbant, minimálisra redukálódott a Lego-frizurák és az xxs-es csőnadrágok száma. Egyben megdőlt az a legenda, miszerint az osztrákok hardcore-koncerteken előszeretettel tetszelegnek a „katatón lófasz a lakodalomban” szerepben. Bár Kollerék a vonyarcvashegyi nyugdíjas vasutasbálon is képesek lennének fékevesztett circle pitet gerjeszteni. (Így húsvét környékén mindezt képtelenség volt máshogy értelmezni, mint a hardcore-színtér válaszaként a feltámadási körmenetre.) A változatlanul katasztrofális hangzás ellenére is maradéktalanul átjött az a pusztító pozitív energia, mely a Good Lookin’ Out, Injustice System, Busted vagy Scratch The Surface-kaliberű dalokból áradt. Ehhez persze szerepet játszott az is, hogy a NYHC-legenda mind a négy tagja – beleérve a De Niro-hasonmás dobost, Armand Majidit is – mindegyike showmanként funkcionált. A főszereplő persze a pofátlanul fitt Lou Koller volt, aki a pontosan hét éve elhunyt Peter Steele-ről sem felejtett el megemlékezni. A Sick Of It All pedig akkor is megérne egy bécsi utat, ha előttük kortárs komolyzenészek zenésítenék meg a chilei bányakatasztrófát.

Az utazást a Monster Energy támogatta:

monsterlogo2017.jpg


hardcore ignite sick of it all impericon fesztivál



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása