Tapsjátékos, misztikus rituálé - Itt a Dorota új videója

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A Dorota a tavalyi év igazi meglepetése, legalábbis a különös/zavarbaejtő zenekari fronton. Hiába a rutinos, több projektben is megforduló tagok, a Solar The Monk lemez (lent meg lehet hallgatni) fogadtatása heuréka-jellegűre sikeredett. A különleges zenéhez furcsa, zavarbaejtő klipek is társulnak. A legújabb klip most a Lángolón debütál.

A Dorota maga a tömény misztika és kaland: Dorota Masłowska lengyel írónőről kapta a nevét, akinek nappalijában - egy tökéletes véletlen folytán - évekkel később a tagok felébredtek egy reggelen. A Dorota egyedi alkotói módszere mindig valamilyen általuk elképzelt és elemeire boncolt, misztikus tér köré épül.

Ha elképzelt tájakkal akarnánk leírni a zenekar lemezeit, akkor míg az első lemez egy észak- amerikai roadtrip volt, a ‘Frik’ pedig egy nigériai internetkávézó és egy ködbe vesző hegy között játszódott, addig a ‘Solar The Monk’ otthona valahol a nem létező grúz- iráni- mongol határvidék.

- mondják a srácok.

Az új klip, amely a Vacsorázin című dalhoz készült, nem kevésbé fura és szerethető, mint a korábbi vizuális bombáik. Porteleki Áron, a zenekar dobosa szerint tavaly augusztus óta, amikor az utolsó felvételt is elkészítették a Solar the Monkhoz, elég sokat fordult velük a világ. Miközben sorra jönnek a méltató szavak a lemez kapcsán, már túl vannak két mágikus energiájú koncerten és épp most készülnek a harmadikra.

Újra próbálunk, agyalunk, klipeket készítünk és az idei külföldi turnékra és hazai fesztiválokra idomítjuk a lemezanyagot. Néha régebbi cuccaink is felmerülnek, amik egészen robbanékonyak a Solar-környezetben. Egy olyan űrből jöttünk vissza zenekarilag, ami nem feltétlenül valami hiányérzet vagy szakítás maradéka volt, mivel mindenki szétdolgozta magát egyéb projektjeiben, zenekaraiban, de azért a legutóbbi multimédiás kiadványunk, a Frik 5 évvel ezelőtti megjelenése után egy határozatlan idejű szünet következett, amiben mindig benne van a végleges csend is…

Mindez Porteleki szerint csak azért fontos,

mert a Vacsorázin című számunkhoz készült klip helyszíne az a töki kőfejtő, ahol anno megbeszéltük, hogy egy időre leállunk. A dal felvételeinek során azzal játszottunk, hogy egy nagyon belső poént - vagyis a számunkra is kicsit megfoghatatlanul kreatív folyamatban született számot - milyen lenne, hogyha sokan énekelnének, meg ha a taps nem három pár kéz, hanem 15, és ez a sok éven át szinte csak közöttünk háromszögező érzet egyszer csak monumentális lesz, vagy legalábbis megsokszorozódik.

Porteleki szerint a videokliphez is ez volt az inspiráció, de maga a holdbéli táj is sokat alakított a helyszínen.

A tapsolás is jelen volt az elejétől, a lemez felvételekor kiemelt fontosságú hangszerelési elem lett. Nem a tapsjátékszerű ritmuskombinációk miatt, hanem inkább az az egyszerű hangtömb okán, amit a sok kéz összecsapódása kelt. Legtöbbször a pergő megütésekre tettük rá, és nagyon erős húzása lett a számoknak. De a hangzás mellett az, ahogy együtt feltapsoltuk, na az égett be nagyon, és valahogy ezzel a közösségi együtt mozgással dolgozunk élőben is, vagyis hogy miképp lehet a koncerteket egyre rituálisabbá tenni, már már performatívan megszerkesztve azokat.

A következő Dorota-koncert a Gólyában lesz február 15-én. Az estét a Ritmosaic keleti ütőegyüttes pörgeti be, a Porteleki-Somló-Makkai-trió ismét a taps-vokál-kórussal és Szelevényi Ákossal kiegészülve játszanak, majd Vedat Akdağ zárja a hajnalt.