Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
After Death címmel hamarosan új albummal jelentkezik a death/extrém metal szupergruppnak is beillő Insidious Disease, ahol az underground olyan, túlzás nélkül legendás arcai álltak össze, mint Sven Atle Kopperud, vagy ahogy jobban ismeri a közönség, Silenoz, a Dimmu Borgir gitárosa, Marc Grewe, a Morgoth korábbi énekese, Terje "Cyrus" Andersen, a Susperia gitárosa, illetve Shane Embury és Tony Laureano, akik mindketten hosszabb zenekarlistával büszkélkedhetnek, mint az M30-as autópálya. A zenekar Enforcers of the Plague címmel hozott ki ízelítőt a lemezről. Régisulis hangulatok a hajtás után.
Silenoz így beszélt a friss anyagról:
A közelmúlt néhány mindenki számára ismert eseménye miatt kicsit meg vagyunk csúszva az új Insidious Disease albummal, de itt egy kis ízelítő, hogy belekóstolhassatok ebbe a zamatos, zsíros húsba. A mostani időkhöz mi is passzolhatna jobban egy olyan dalnál, mint az Enforcers of the Plague (magyarul kb. A dögvész végrehajtói)? Ezenkívül nagyon büszkén jelentjük be, hogy új otthonra leltünk a Nuclear Blast Recordsnál. A közeljövőben kiderül a lemez megjelenési dátuma, amíg erre várunk, feltétlenül csekkoljátok antiszociális médiafelületeinket, hogy naprakészek maradjatok a további fejleményekkel kapcsolatban. Még több brutalitás várható tőlünk, ahogy vége lesz ennek az egész vírus szarságnak. Az After Death borítóját Dan Seagrave készítette.
A zenekar megalakulásáról a gitáros a következőket mondta el:
Az old school hangulat iránti vágy és szükség hozott minket össze először, meg az, hogy szerettünk volna hasonló gondolkodású emberekkel közösen zenélni. Tudod, mindig megy a szöveg arról, hogy csináljunk valamit csak úgy, a móka kedvéért, de legtöbbször az ilyesmiből nem lesz semmi, és megmarad némi piaszagú kvaterkázás szintjén. Aztán végül Jardar - a zenekar korábbi gitárosa, lásd még Old Man"s Child - és Tony közreműködésével elindítottuk a dolgot, még 2004-ben. Később szóltunk Shane-nek is, nem sokkal azután, hogy kiderült, Marc is szívesen csatlakozna énekesként. Mindig nagyon szerettem a stílusát, ahogyan szintén szeretem azokat is, akik hozzá hasonlóan nyomják, mint Martin Van Drunen (ex-Pestilence, ex-Hail of Bullets, Asphyx), Jeff Becerra (Possessed), vagy Chuck Schuldiner (Death), akiknek az előadásmódjában egyaránt ott van ez az őszinte, "őrült" érzésvilág. Ők mind kiemelkedők, és nem akartunk tipikus mély bugyborgást, amit a legtöbb zenekar használ, mert akármennyire is jó tud lenni az ilyesmi, abban nem igazán segít, hogy arcot adjon a zenekarnak, pedig az a legfontosabb, különösen az utóbbi 10-15 éveben. Az identitás és az autentikusság az, ami számít a zenében. Nem mindig kell forradalminak, újnak, modern hangzásúnak lenned - egy jó lemez ettől függetlenül is jó lemez marad.
