Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Valószínűleg már minden Burzum-rajongó várta ezt a pillanatot: Varg Vikernes filmet készít. Ráadásul nem is egyedül, hanem feleségével, Marie Cachettel. A jövő márciusban megjelenő DVD-nek ForeBears (Ősök) lesz a címe, és amolyan experimentális Burzum-zenével kísért megjelenítése lesz a prehisztorikus időknek, ősi rituáléknak, meg ilyeneknek. Van ráadásul már előzetes is belőle, jó hosszú, de legalább az egész Vikernes család szerepel benne teljes létszámmal.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Burzum – Umskiptar (Byelobog Productions)
Minden zenei műfajban vannak megkerülhetetlen zenészek, zenekarok. A blackmetalon belül ilyen a Burzum. A szellemi atya Vikernes életútja, múltja, cselekedetei és zenéi minden műfajt szerető ember számára ismertek, az untrue arcok pedig továbbra is Skrillexre fényesítik a bohócot és tudomást sem vesznek a legújabb, Umskiptar című album megjelenéséről.
A Burzum zenei munkásságát két korszakra lehet osztani: az ifjúi hév, etalon dalcsokrok és a börtönévek utáni kiútkereséses zsengéire. Az előbbibe bármilyen hihetetlen, de a két börtönben készült ambient lemez is beleszámít, míg utóbbit a Belus, Fallen és a From the Depths of Darkness triász elkészülte jelzi. Utóbbi az egyik legérdekesebb az újkori megnyilvánulások közül: a legjobb hasonlat a visszaadott zenei élményre az lenne talán amikor egy fiatalember képes magát szájjal kielégíteni. Önmagának kivételes érzéseket és örömet okoz, de az esetleges kívülállóknak vagy nézőközönség nagy részének heves öklendezéssel jár a performansz. A saját régi dalait ennyire látványosan megerőszakoló, kiherélő művész ritka a műfajon belül.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Burzum – From the Depths of Darkness (Byelobog) vs. Gorgoroth – Under The Sign Of Hell 2011 (Regain Records)
Emlékszik még valaki a Burzumra vagy a Gorgoroth-ra? Természetesen igen, mindenki tudja miről/kikről van szó. És az 1993-as Burzum/Gorgoroth splitre? Ismerjük be, hogy csak nagyon kevés true arc vágja, mi is volt ez. Ezen a megosztott, nem hivatalos kiadványon mindkettő a korai demóival, kiadatlan felvételeivel és a Gorgoroth esetében koncertfelvételekkel szerepelt. Azóta is alig jelent meg északi A-kategóriás csapatoktól ilyen jellegű album, bár a tagok előszeretettel vendégeskednek más-más zenekarokban, szinte már követehetetlen módon.
Tizennyolc évvel a közösködés után egymástól függetlenül a két óriás, úgy döntött, hogy leporolják a régi, jól sikerült zenéjüket, és a kétezres éveknek megfelelően újraértelmezik, életet lehelnek bele. Megmutatják mennyire is idő- és korszerűek még mindig a majd 20 évvel ezelőtti dalaik; egy új generáció nőtt fel azóta, amelynek talán már más a füle, máshogy éli meg a dolgokat. Valami ilyesmi vezérelhette mindkét brigádot, gondolhatnánk mi, persze az igazság ennél biztosan szomorúbb és egyszerűbb. Pénz, pénz, pénz. Vikernes a szabadulása óta szinte féléves rotációban ontja magából a kinyilatkoztatásai mellett a kiadványait is (lemez, könyv - innen is csókoltatjuk Leiszter Attilát), tőle szokatlan is ez a visszatekintés a régi világába.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Kjell Månsson – Burzum (Silenos)
Az utóbbi időben egymást érik a rockzenekarokkal foglalkozó könyvek. Kis túlzással már majdnem minden jelentős előadóról, legyen akár magyar, akár külföldi, kapható itthon valamilyen életrajz, karriertörténet. Néhányukról több is. A műfaj vitathatatlan ásza Nikki Sixx, nemcsak ír, de az aktuális könyvei mellett azokhoz kapcsolódó lemezeket is megjelentet, hogy teljes legyen az élmény. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen a hallgatók szeretnek többet megtudni kedvencükről, mire gondolt Lemmy szövegírás, vagy Slash vodkaivás közben. Ráadásul könyvformátumot letölteni, monitoron keresztül olvasni egyelőre kevésbé kényelmes, mint venni egy példányt belőle, tehát üzletileg sem elveszett az ötlet. Azonban, mint minden többé-kevésbé trenddé váló dolognál, itt is megfigyelhető a mezőny felhígulása, a színvonaltalan kiadványok megjelenése, ahol az üzleti szempontok válnak elsődlegessé, és a tartalom, netán értékteremtés elsikkad. Hogy mi köze ennek a megállapításnak a címben tárgyalt könyvhöz, most elmondom.
Vajon létezhet-e barátság fiú és lány között, lehet-e két nőt egyszerre szeretni, és lehet-e még egy új Burzum-album valaha is jó? Fontos és nehéz kérdések ezek. Az első kettőre simán lehet határozott válaszokat adni, de az utolsó esetén csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk a jövőt illetően, mert most sem azt kaptuk, amit szerettünk volna. Pedig az előzetesek alapján annak ellenére is volt erre remény, hogy már a tavalyi Belus is újrahasznosított elemekből volt összerakva.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Varg Vikernes nem sokkal a börtönből való szabadulása után felvette a Lángoló Gitárok által is nagyra értékeltBelust, most pedig bő egy évvel az után kiadja a Fallent. Vikernes az új Burzum-lemezt a Belus és a debütáló, 1993-as Det som engang var közé helyezi el zeneileg, de minden tekintetben sokkal kísérletezőbb volt most, mint eddig. Ígérete szerint sokkal dinamikusabb lesz az album, mint a tavalyi, mivel úgy keverték, mintha klasszikus zenét csináltak volna, szövegileg pedig szintén az első Det som engang var-hoz tudná hasonlítani a sok személyes mondanivaló miatt, de azért a mitológiát sem hanyagolta. Ahogy ambient is lesz majd a lemezen egy rövidebb intro és egy hosszabb levezető formájában, de a zene lényegét továbbra is a black metal adja majd.
Ha van black metal, amit nem lehet kiröhögni, akkor az a Burzum. Varg Vikernesen csak fenntartásokkal lehet viccelődni, ő ugyanis nem azzal foglalkozott a kilencvenes évek elején, hogy minél félelmetesebbre sminkelje magát, hanem, hogy miként tehetne minél többet a sátán üdvéért. Emiatt aztán felgyújtott pár fatemplomot, majd húsz késszúrással megölte Øystein Aarseth-et, aki akkor Euronymous néven a norvég black metal-színtér vezetőjének számított, és a gyilkosság idején történetesen együtt is zenélt a basszusgitáron közreműködő Vikernesszel a Mayhemben. A Count Grishnackh művésznevet felvett Vikernes így lett minden idők leghíresebb black metal-zenésze, akit leginkább a fenti tettei miatt ismernek, pedig a zenéje is a műfaj elitjébe tartozik, ha nem éppen a csúcsán trónol.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A Satyricon énekese egy interjúban nemrég elmondta, hogy elég nagy lemezgyűjteménnyel rendelkezik, és van benne néhány olyan cucc, amire ugyan nem büszke, de igen bizarr darabnak számítanak. Ilyen az az Aske című Burzum-lemez is, amit akkor vett, mikor a Mayhem-gitáros Euronymous szülei úgymond kiárusítottak pár dolgot fiuk brutális meggyilkolása után. Satyr a lemezek válogatása közben észrevett egy vérfoltot az említet korongon, kérdezte, hogy mi ez rajta, és akkor tudta meg, hogy az az áldozat vére, ami azért különösen bizarr, mivel a Burzum egyenlő Varg Vikernes-szel, aki 16 évet ült Euronymous meggyilkolása miatt, és nemrég szabadult. Magyarán az áldozat vére fröccsent rá a gyilkos által készített lemezre, aminek ráadásul magyarul Hamu a címe.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A nemrég szabadult Varg Vikernes nyilatkozatot adott ki, amiben közli: jövő év tavaszán a világra szabadítja a Fehér Isten című új Burzum-lemezt, ami az első sistergő gitáros korongja lesz 1996 óta, ugyanis a börtönben csak szintizhetett. Hogy miért került börtönbe? Hát, mert felgyújtott pár norvég fatemplomot, meg 1993 nyarán halálra szurkálta Øystein Aarseth-et, a Mayhem gitárosát, amiért természetesen leültették, de idén szabadult. A norvégul Den Hvite Guden címre keresztelt lemez Vikernes szerint megmutatja majd mindenkinek, mi is az a black metal, mert természetesen szerinte egyáltalán nem az, ami ma mindenhonnan folyik. A cím miatt egyébként kapásból már előre rasszista szemléletűnek titulálták sokan a lemezt (ami valljuk be, a börtönévei alatt hirdetett náci eszmék miatt nem nehéz), de Vikernes mindenkit megnyugtat, egyáltalán nem az, ez felette áll minden fajnak.