Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A jobb híján black metalnak nevezhető Deafheaven legutóbbi, rettenetesen pátoszos nagylemezéért nagyon odáig voltunk, és most az Adult Swim kislemezsorozatában elpottyantott From the Kettle Onto the Coil című dalért is odáig vagyunk. Ez is pátoszos, de mindvégig izgalmas, ráadásul az amerikai csapat mércéjéhez mérten még rövid is a hat és fél percével. Szóval tiszta sláger. Így, erre a borongós szombatra tökéletes.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Nagyon bírtuk a Deafheaven legutóbbi nagylemezét (meg az elsőt is, persze), szóval tiszta izgatottak lettünk, mikor megláttuk, hogy az amerikai post black metal zenekar új dalt játszott a chicagói Pitchfork fesztiválon bő szűk két hete. Lemez persze még nem készül, a From the Kettle Onto the Coil az Adult Swim kislemezsorozatának egyik része lesz. A felvétel profi, szóval nem kell férni a szar minőségtől, ráadásul ezen kívül még két dalt ide pakoltunk alább, hogy teljes legyen az élvezet. (George Clarke Deafheaven-énekesről a fenti képet Tonje Thilesen készítette.)

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Deafheaven – Sunbather
(Deathwish)

Sokan a mai napig úgy gondolják, hogy a divat követése csak a mainstreamre jellemző, pedig nem. Az undergroundban is éppen úgy ütik fel a fejüket többek által követett dolgok, mint a nagyközönség előtt. Pár éve éppen a black metal lett ilyen divat a felszín alatt, de a black külsőségei és a katonás gondolkodásmód nélkül. A keményvonalas black metal rajongók érthető ellenérzésekkel fogadják a kevésbé agresszív és cseppet sem gonosz attitűdöt, de a lassan csordogáló színtéren vannak értékek.

Az egyik ilyen idén a Deafheaven Sunbather lemeze. Az úgynevezett hipszter black metal skatulyától tekintsünk is el, mert nem valószínű, hogy a zenekar csak a kívülállóság mutogatása miatt játszik black metált. A zene ugyanis marad ugyanaz, mint máskor, önkifejezési forma, amit hol jól, hol rosszul csinálnak. A Deafheaven tagjai ezt a black metálból kiindulva teszik, de a vaskalapos blackerek megnyugtatásául is mondjuk, ez a zene nem egy stílusú, és maguk a black klisék is át vannak értelmezve. A blastbeat mellett szinte folyamatosan a shoegaze ihlette harmóniák ömlenek, a kiállások is ezeket a dallamokat viszik tovább, de akkor mintha már a Pink Floyd lenne a fő hatás. A zenét összességében olyan emelkedettség jellemzi, ami mondjuk egy Anathema-lemezen van, sokszor akár az egészen zseniális The Silent Enigmáig visszanyúlva.

Szerintünk: (5/5)

Szerintetek: (4,3/5) - 1 2 3 4 5

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Június 11-én jelenik meg a Sunbather című új Deafheaven lemez, amiről már a magyar közönség is hallhatott dalokat az amerikai black metal csapat budapesti koncertjén nemrég. Például a tízperces címadót is, amit alább most stúdióverzióban is meg tudunk mutatni a lemezt nyitó Dream House-zal egyetemben, ami szintén elhangzott a kiváló Dürer Kertes koncerten. Utóbbi ráadásul nyitotta is a fellépést. Alább a két elég jó hipszter black metal szerzemény.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Van ez a hipszter black metal nevű dolog, ami röviden úgy foglalható össze, hogy trendi fiatalok black metalos sikálásra ordítják rá a mély, és nem a sátánhoz szóló érzelmeiket, ahogy az a trve színtéren szokás. Na ennek a vonulatnak az egyik legjelentősebb képviselője a képünkön is szereplő amerikai Deafheaven, akik első, Roads To Judah című lemezükkel minket is levettek a lábunkról. A lemezen négy dal van, amik mesterien keverik a neurosisos nyomasztást a norvég black metallal, és nem igazán hisszük, hogy ez a hamarosan megjelenő második albumokon nagyon változna. Szóval feltétlen ajánljuk az április 27-ei düreres koncertjüket, annál is inkább, mert a szintén igen sötét zenét produkáló olasz The Secret lesz a társzenekar, akik a black és death metalt keverik a hardcore-ral, és akik legutóbb a Converge előtt mutattak ördögszarvakat a közönségnek. A turnécsomag előtt két hazai zenekar, a Nadir-tagokból álló apokaliptikus Our Existence is Punishment, valamint az Octahed bizonyíthat majd.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Deafheaven, Hierophant @ Trafik Klub, 2012.02.11.

A Trafik Klubba belépve úgy éreztük magunkat, mintha befizettünk volna egy távol-keleti útra, itt viszont a kis sárga, pálcákkal evő emberek helyett rövid hajú, fekete szemüvegkeretes, Burzum-pólós srácokkal találtuk szembe magunkat. Ezek szerint ilyen nem csak képeken, hanem a valóságban, Magyarországon is van.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A poszt black metal egyik legrangosabb képviselője, a Deafheaven lép fel február 11-én, szombaton a budapesti Trafik Klubban (1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2.) A nagyon mogorva zenét játszó amerikai csapat első lemezével jelentős kritikai sikereket ért el, olyan oldalak/újságok is elkezdtek velük foglalkozni, amikre nem jellemző a black metal magasztalása. A Roads To Judah mellesleg nálunk is nagy kedvenc, szóval a koncertet is csak ajánlani tudjuk. Jön velük a szintén nagyon morcos olasz Hierophant, illetve két magyar együttes is csatlakozik a bulihoz a Wasted Struggle és a Wolf Shaped Clouds személyében. Hajtás után mutatunk kis zenei ízelítőt az estéből, illetve a kezdési időpontokat is kiírjuk.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Deafheaven – Roads To Judah
(Deathwish Inc.)

Amerika mindig is kicsit másképp közelített az európai (különösen a skandináv) blackmetal színtérhez: nem egy az egyben másolták le, hanem vegyítették mással, mélyítettek a saját felfogásuk szerint, de az eredmények általában felemásra sikerültek. Elvakultaknak persze ott volt a Xasthur vagy a Profanatica/Havohej, de ezekben a zenékben hinni inkább csak bohém szemléletmód volt, mintsem komoly ideológiai meggyőződés. A Deafheaven ezen a képen némileg változtathat. Ők egy vadonatúj San Francisco-i formáció, eleddig egy demót és egy kétszámos ep-t jelentettek meg tavalyi megalakulásuk óta. A Roads To Judah egy négyszámos, közel negyvenperces utazás, ami magába építi a korábbi hangzóanyagokon rögzítetteket is.

Szerintünk: (4/5)

Szerintetek: (3/5) - 1 2 3 4 5