Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Amikor láttam, hogy apám vidoran integet úgy harminc méterről egy ránézésre ötven kilós, nála csak egy fejjel alacsonyabb rönkfát fogva, már sejtettem, hogy nem lesz átlagos estém. Az öregnek az szokása, hogy soha nem mond pontos címet, ha valahová ki kell ugrani segíteni - ez általában különböző faanyagok szállítását jelenti, magyarul roadolok az asztalosmunkához -, hanem nekiáll elmagyarázni, hol merre kell fordulni. Ennek végighallgatása mindig egyfajta türelemjáték, aminek a végét az "Apa, utca, házszám?!" kérdés elhangzása jelenti, de az évek során már hozzászoktam, hogy az öreg tudathorizontját nem nagyon zavarják olyan úri huncutságok, mint az internet, meg az azon két kattintással megtalálható térképek.