2011.11.17. 14:41 – Sajó Dávid

Stabilan a felnőtté válás útján - Los Campesinos!-lemezkritika

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Los-Campesinos-Hello-Sadness-260x260.jpgLos Campesinos! - Hello Sadness
(Wichita)

A harmadik albumra szokás mondani, hogy minden zenekarnál vízválasztó. A Los Campesinos! is elérkezett ehhez a mérföldkőhöz, amely az ő esetükben akár egy szalagavató bálként is felfogható. A Hello Sadness ugyanis a tökéletes folytatása a létszámban folyamatosan változó zenekar pályafutásának.

Nehéz meghatározni pontosan mi is pontosan a Los Campesinos!. Valamiféle indie folk pop mutációként lehetne jellemezni, ahol egy rakás infantilis fiatal játszik egyszerre épp azon a hangszeren, ami a kezükbe került. Az első Hold On Now, Youngster... című lemezük méltán példázta ezt a kissé gyerekes attitűdöt, hogy aztán az ezt követő Romance Is Boring afféle kamaszos útkeresése legyen művészi énjüknek. Így zárja a sort a Hello Sadness, ami, ha nem is drasztikusan, de egy sokkal kiforrottabb, komolyabb darab lett, és ezt már nem lehet egy szimpla mosollyal elintézni mondván, aranyos kis próbálkozás.

Szerintünk: (3,5/5)
Szerintetek: (3/5)

lemezkritika indie folk pop los campesinos!



süti beállítások módosítása