Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
„A ritmusérzékemet teljes egészében a könnyűzenének köszönhetem” – vallja a turkui munkáscsaládból származó, alkatilag a tekintélyt parancsoló északi operaénekesek fenotípusába tartozó basszista, aki színpadi karrierjét fiúszopránként kezdte, majd három oktávnyi mutálást követően kezdett zenét tanulni, később tangóénekesi fizetéséből képezte tovább magát, a hetvenes évektől kezdve pedig a Bayreuthi Ünnepi Játékok és a Metropolitan mellett a világ leghíresebb operaszínpadainak visszavárt vendége. Matti Salminennel a Budapesti Wagner-napok Parsifal-előadásának szünetében beszélgettünk a Művészetek Palotájában: szóba került évekkel ezelőtti lábtörése, jövőre esedékes tengerparti tangóturnéja, a kölni magyar kultúrmaffiával való kapcsolata, és azt is elárulta, miért nincs rózsás véleménnyel a finn oktatási rendszerről. (Fotók: Szemkeő András)