Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A My Sharona című dal a jobb híján pub 'n' rollnak nevezhető Paddy And The Rats legutóbbi lemezén, a Lonely Hearts' Boulevardon jelent meg, és most sztorizós, látványos videó is készült hozzá. A dalról és a klipről Joey MacOnkay gitáros mesélt:
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A soundcity:szeged viszonylag hosszú szünet után Szabó Benedekkel és a Galaxisokkal jelentkezik. Beköszöntött az ősz és a beköltözések időszaka is, újra négy fal közé szorulnak a videók. Ezúttal a Szeged Pláza szökőkútja adott helyet a Nem múlik el című dalhoz.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Sőt, egész konkrétan ők akarnak lenni az elsők, akik az újranyíló klubban fellépnek. (A hely kinyit, a tulajdonos is megerősítette.) Ezt a fentebb nézhető, Vice-nak adott interjújukban mondta el a zenekar, és van egy olyan sejtésünk, hogy a turné folytatásában az eddigi koncerteket kihagyó, de szintén eléggé összetört Josh Homme is ott lesz (vagy legalábbis furcsa lenne, ha nem lenne ott, miután az interjúban ő mondja a legjobban, hogy be kell fejeznünk a turnét). És hogy tovább szítsam a tüzet, a videót az elmaradó budapesti koncertet szervező A38 is megosztotta, és hozzátették, hogy a pótlás hamarabb lesz, mint gondolnánk.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Na nem mondom el mi lesz, gonosz lennék, tessék megnézni! A legutóbbi Tankcsapda-lemez thrash metal számában énekel az ektomorfos Farkas Zoltán is, ehhez forgattak most klipet, amit Pásztor ’Alvin’ István rendezett. Ő találta ki ezt a szarvasvadászos orosz rulettet is. Teljesen rendben van amúgy a klip és a zene így együtt. Egyedül a 18+ előtt állok teljesen értetlenül, mert se csöcs, se pina, se fasz nincs benne, az a kis vér meg kit érdekel? (via Index)
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Nem érthető az összefüggés? Pedig tök egyszerű. A Papa Roach Európában turnézott éppen a Five Finger Death Punch társaságában, de miután több koncertjüket is lemondták terrorveszély miatt, így fogták magukat és hazamentek. A Five Finger Death Punch viszont folytatja nélkülük, szóval fellépnek a londoni Wembley Arénában is a tervezett dátumban. Ide hívták meg játszani a Skindredet. Csakhogy a Five Finger Death Punch november 28-án, azaz most szombaton lép fel Londonban, amikor a Skindred éppen az Akváriumban játszott volna. Ez viszont nem nagyon érdekelte a Skindredet, le is mondták a budapesti fellépést, hogy rohanjanak a Five Finger Death Punch előzenekraként fellépni. Nem csak mi szívtunk, a csehek is, náluk is lemondták a bulit 27-én. Sőt, Düsseldorfban is melegítenek ma este a Five Finger Death Punch-nak, ezért aztán a grazi koncertjük is ugrott. Akik ide mentek volna, ugyanazzal a jeggyel mehetnek a bécsi bulira holnap. A zenekar igyekszik majd jóvá tenni a dolgot, az Akvárium szervezői pedig egy kis türelmet kérnek, amíg ki nem derül, hogy mi van.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Legutóbb, május végén azt írtuk John Frusciantéról, hogy nem ad ki több zenét. Kicsit sokáig tartott ugyan, de idővel a Red Hot Chili Peppers volt gitárosához is eljutott a hír, hogy mindenki erről ír a világsajtóban, szóval most közleményt adott ki. A hír ugyanis nem volt igaz, és az interjút készítő újságíró kicsit másképp értelmezte a szavait, mint ahogy azt Frusciante mondta. Erről most hosszú üzenetet írt a zenész honlapjára, megmagyarázva, hogy mit is jelentett az, hogy nincs közönsége. Nem a nagyközönségre gondolt ugyanis, hanem azokra, akiknek az alkotási folyamat közben elküldte a dalokat. Szóval egész egyszerűen csak az volt, hogy nem küldözgetett senkinek semmit, hanem csak ő volt meg a zene. Ennek a korszaknak mellesleg vége, szóval jönnek majd az új, nagyközönségnek szánt dolgok is.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Legutóbb azt írtuk a Wolfmotherről, hogy kíváncsiak vagyunk, Andrew Stockdale mikor vágja ki megint a teljes zenekarát. Nos, valamikor kivágta, mert a februárra tervezett új nagylemezt egyedül vette fel, csupán a dobokon osztozott Josh Freese és Joey Waronker. Elvileg vele van Ian Peres basszusgitáros is, aki billentyűzött tán az albumon, de állandó dobos most nincs. Csoda, hogy egyáltalán a Wolfmother létezik, ismerve Stockdale bizonytalanságát. Na, de a lényeg, hogy jön a Victorious című album, tíz dallal, amiknek az annak idején a Pearl Jammel berobbant Brendan O'Brien volt a producere. Az album megjelenése után turné is lesz, észak-amerikai dátumok már foglalás alatt, Stockdale pedig azt mondta erről, hogy a friss zene pont olyan, amilyen a fesztiválok nagyszínpadára való. Ja, és két dal is van már:
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
„Arcfestés meg patacipő? Belőlem ti nem csináltok buzit!” – ha anno Gene Simmons hasonlóan reagált volna a KISS imidzsére vonatkozó elképzelésekre, akkor kaviár helyett jó eséllyel ma is sóletkonzervet tárolna a családi hűtőben. Ha a Lordi tagjai hasonló ruházatban lépnek színpadra, mint a Lord tagsága, akkor legfeljebb a Torzított Kantele Tehetségkutatót nyerik meg egy finn rockkocsmában és nem az Eurovíziós Dalfesztivált. És ha a Ghost zenészei nem vállalják, hogy életük egy soha véget nem érő Halloween-partyval lesz egyenértékű, akkor ma ők is Kék Yuk-méretű helyeken koncerteznének, mint a kísértetiesen hasonló zenében utazó Year Of The Goat. A békétlenebb metálrajongók számára már ez is elegendő indok arra, hogy utálják Papa Emeritust és a névtelen vérszopókat, ám legtöbben mégis a zenekart övező ajnározást kifogásolják. (Ez utóbbi pedig valóban jogosnak tűnhet – egészen addig, amíg nem szembesülnek vele, hogyan is teljesít élőben gyűlöletük tárgya.) Na, nem mintha a Barba Negrában bármi is utalt volna arra, hogy a Ghost jelenleg a rock/metálszíntér egyik legfelkapottabb csapata. Hasonló nézőszámot talán még az Iron Maiden kiégett kabalájánál, Eddie-nél is lerobbantabb Paul DiAnno is össze tudott volna hozni, ha nagyon megerőlteti magát. (Persze, azért nem volt nehéz párhuzamot vonni a gyenge félház és a 8-9000 forintos jegyár között.)