Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
The Smashing Pumpkins – Oceania
(EMI)
Billy Corgan, aki tulajdonképpen egy személyben a Smashing Pumpkins, nem könnyíti meg a biográfiaírók helyzetét. Annyi kavarás, változás volt a Smashing Pumpkins név alatt, hogy az új lemez megjelenése előtt nem is lehetett tudni, hogy ez most új szólóalbum, vagy valami más lesz. Az Oceania soralbum lett, és mintegy meglepetésre, egészen jó soralbum.
Egy Smashing Pumpkins-album arra jó, hogy mindenki szembesüljön vele, hogy a Muse, vagy mondjuk a Queens Of The Stone Age honnan táplálkozott/táplálkozik. Ugyan mindkét zenekarban dalszerzőzsenik dolgoznak, a zenei gesztusaik, a dalaik hangulata, sőt még a hangzásuk is visszavezet az SP korai időszakára, vagy akár a Mellon Collie and the Infinite Sadness maratoni duplaalbumáig. Az pedig nem vitás, hogy Billy Corgan is dalszerzőzseni, pedig művészieskedő hozzáállása, és nyeglesége miatt néha megérdemelne egy nagy pofont.