Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Sonny Rollins @ Művészetek Palotája, 2011.11.10.
Körülbelül 17 éves lehettem. Kispesten éltem a megboldogult Hunyadi mozi közelébe eső panelerdőben, amikor egy szép napon bekötötték hozzánk az internetet. Az ezt megelőző időkben zenei műveltségem a klasszikus zeneiskolában felmartat tudást leszámítva szinte kizárólag a kőbánya kispesti konténer, majd határ úti Headbanger kínálatában szereplő cikkekre volt korlátozódva. bár ott heavytől a power és thrash metalon át a death metalig minden volt, sőt, még az azóta is kedvenc műfajom, a "Getto-HC" is -, bizonyos keretek közé akkor is - lássuk be - beszorított. Az internet bekötésével azonban mindez megváltozott és kis utánajárással, rá nem sokkal fel is csendült az első általam megismert Sonny Rollins-lemez, a Tenor Madness. Akkor még nem sejtettem, hogy ez a lemez és Sonny Rollins mennyit fog jelenteni, hány turnén gurulok ki egy adott városból a fülembe búgó tenor hangokra, azt pedig végképp nem gondoltam volna, hogy valaha is látni fogom élőben A legendát.