Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Az elektronikus zene magyar nyelvű irodalma nem mondható éppen bőségesnek, és akkor még nagyon finoman fogalmaztunk. Lassan tíz évvel ezelőtt, 2001-ben, Kömlődi Ferenc és Pánczél Gábor tollából megjelent egy hiánypótló kötet, Mennyek kapui címmel, amit azóta a téma iránt érdeklődők jelentős része tekint egyfajta magyar nyelvű alapműnek. Bár az elsősorban publicisztikai igényű és stílusú munka tavaly, némileg átdolgozva, e-book formájában újra megjelent, ennek ellenére - nem elvitatva a szerzőpáros érdemeit - mindmáig elmondható volt, hogy nem született még olyan magyar nyelvű, tudományos igényű (!) munka, ami az elektronikus zene történeti bemutatásán, valamint a néhány meghatározó alkotó és kiadó portréjának megrajzolásán túlmenően a zene digitális fordulatának kulturális hatásait is részletesen, tudományos szemszögből szemügyre vette volna. Mostantól ez viszont már jó eséllyel nem mondható el, hiszen nemrég került a boltokba a Médium, Hang, Esztétika című tanulmánykötet, ami éppen erre vállalkozik.
A könyv a róla szóló weboldal információi szerint 17, tematikus blokkokba rendezett szöveget tartalmaz, magyar és külföldi szerzőktől egyaránt, ezzel pedig több célja is van. Az egyik, hogy hangsúlyossá tegye az elmúlt évtizedekben végbemenő, a zeneiség fogalmát is nagymértékben megváltoztató, az analóg-digitális váltás által létrehozott kulturális átalakulást. Mindezt úgy, hogy közben zeneelméleti, médiatörténeti és esztétikai módszerekkel megrajzolja az átmenetet a kétféle - a korábbi és az új - zenefelfogás között, és megmutassa a köztük lévő fontos és szoros párhuzamokat is. Emellett pedig feladatának tekinti, hogy lerakja a digitális és az elektroakusztikus zene esztétikájának alapjait, valamint, hogy az elektronikus tánczene technikai és szociokulturális vonatkozásainak bemutatásával elősegítse annak - mint a téma az ifjúsági kultúrát leginkább, legszélesebb körben átható szegmensének - jobb társadalmi elfogadottságát is.
Nagyjából valami ilyesmit lehet megtudni a hivatalos oldal rövid átfutásával. Meg még azt, hogy a Batta Barnabás által szerkesztett kötet tényleg meglehetősen igyekszik komolyan venni magát és a széles perspektívát, hiszen az elektronikus zenei kultúrát nem csak történeti, technikai, és a már említett esztétikai megközelítésből, de médiaelméleti, pszichológiai, és dizájnelméleti szemszögből is bemutatja, vizsgálja.
A benne található szövegek az oldal és a sajtóanyag elmondása szerint olvasmányosak, könnyen befogadhatóak egy laikus számára is. Ez az információ nagy és súlyos követ gurít le a szívünkről, ugyanis meglehetős aggodalom lett úrrá rajtunk, amikor a tartalomjegyzék böngészése közben szembetalálkoztunk például a "Vertikális erózió. Visszatekintés a hangmagasság- és hangszín kultúrtörténetére egy átalakuló zenei paradigma perspektívájából" című, Danczi Csaba László által írt tanulmánnyal. Szóval fogadjuk el, hogy a szövegek tényleg könnyen érthetőek, már csak azért is, mert található a könyvben egy rakás olyan tanulmány, ami jó eséllyel komoly érdeklődést kell, hogy kiváltson a legtöbb, a téma, sőt, úgy globálisan a zene iránt érdeklődő olvasóból. Ilyen például Frank Ilschner szövege, a "“s valamikor az ősrobbanás után világra jött a Click.” A Mille Plateaux univerzuma az elektronikus zene kontextusában", vagy Fransisco Lopezé, "A színpad ellen" címmel, de azt gondoljuk, egyebek mellett Mihály Kamilla "Álcázni tanul a formatervező? A hanglejátszóberendezések története a designer szemszögéből", és Rónai András, "Az önkifejezés, az ipar és az emberek: etikai viták a letöltésről" című tanulmányai is ilyenek.
Összességében, tekintettel a tetszetős borítóra, a tartalomjegyzékre, a hivatalos oldalra, és arra, hogy a könyv szerkesztője nem egy kívülről jövő figura, hanem a hazai elektronikus zenei élet egyik aktív résztvevője, az SZTE Kommunikáció – és Médiatudományi Tanszékének oktatója, meglehetősen érdekes és figyelemre méltó vállalkozásnak tűnik a Médium, Hang, Esztétika című kötet. Elolvasásával talán még arra is választ kaphatunk, hogy hamarosan tényleg közvetlenül a fejünkbe kötjük-e majd a lemezjátszókarból mp3-lejátszóvá változó usb-csatlakozót.
