Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Idén jelent meg az első magyar nyelvű, szakmai igényű kötet az elektronikus zenéről, ami emellett a korunkat alapvetően meghatározó analóg-digitális váltás zenére gyakorolt legfontosabb hatásait is igyekezett bemutatni. Mit is jelent ez az egész egyáltalán, van-e egy ilyen vállalkozásnak érdemi kritikája, hogyan fogadta a közönség, változtak-e az előítéletek az elektronikus zenével szemben, miben és miért mások a ma sztárjai a korábbiakhoz képest? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk Batta Barnabás médiakutatóval, kommunikációs szakemberrel, a Médium, Hang, Esztétika című kötet főszerkesztőjével, és még egy érdekes mix is szóba került.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Néhány hete írtunk a Médium, Hang, Esztétika című könyvről, az első szakmai igényű, magyar nyelvű kötetről, ami tudományos keretek közt, ugyanakkor olvasmányosan foglalkozik az elektronikus zenével, valamint az elmúlt években-évtizedekben a zene területén történt technológiai változások kulturális hatásaival. Miután a hazai sajtó viszonylag szélesnek mondható körben foglalkozott a könyv megjelenésével, hamarosan sor kerül a kötet első szakmai bemutatójára is, most szombat este a Krétakör Bázison.

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Az elektronikus zene magyar nyelvű irodalma nem mondható éppen bőségesnek, és akkor még nagyon finoman fogalmaztunk. Lassan tíz évvel ezelőtt, 2001-ben, Kömlődi Ferenc és Pánczél Gábor tollából megjelent egy hiánypótló kötet, Mennyek kapui címmel, amit azóta a téma iránt érdeklődők jelentős része tekint egyfajta magyar nyelvű alapműnek. Bár az elsősorban publicisztikai igényű és stílusú munka tavaly, némileg átdolgozva, e-book formájában újra megjelent, ennek ellenére - nem elvitatva a szerzőpáros érdemeit - mindmáig elmondható volt, hogy nem született még olyan magyar nyelvű, tudományos igényű (!) munka, ami az elektronikus zene történeti bemutatásán, valamint a néhány meghatározó alkotó és kiadó portréjának megrajzolásán túlmenően a zene digitális fordulatának kulturális hatásait is részletesen, tudományos szemszögből szemügyre vette volna. Mostantól ez viszont már jó eséllyel nem mondható el, hiszen nemrég került a boltokba a Médium, Hang, Esztétika című tanulmánykötet, ami éppen erre vállalkozik.