2010.06.04. 09:05 – Juhász Edina

Szerelmes vagyok a zenébe - Juliette Lewis-interjú

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Negyedszer jön Juliette Lewis ma este Magyarországra (A38 Hajó), viszont ez most az első alkalom, hogy nem fesztiválon lép fel, illetve most először láthatjuk a teljesen megújult zenekarával. A Született gyilkosok című film egyik főszereplője ugyan azt hiszi, hogy mindig ugyanoda jött eddig, viszont legalább emlékszik az első híres közönségbe ugrására. A színész-énekesnővel telefonon beszélgettünk.

Már többször is játszottál Magyarországon, hogyan gondolsz vissza ezekre a koncertekre?
Csíplek titeket, emlékszem mikor először voltam nálatok, olyan kis lelkesek voltatok, főleg mikor a közönségbe ugrottam. Volt vagy húszezer ember, de a fesztivál nevére már nem emlékszem. Egyébként hajlamos vagyok, egy országot a közönség lelkesedéséből megítélni, és ti átmentetek a vizsgámon, mert szeretem az őrülteket.

Melyik volt jobb, Budapest vagy Tokaj?
Jajj nemár, nem ugyanaz a hely volt mind?! (nevet) Most hova megyek?

Budapestre, egy hajón lévő klubba.
Ja, akkor remélem nagyon különleges lesz a koncert. Olyanok vagyunk mi a zenekarommal, mint egy állat. Úgy értem, mint egy nagydarab, élő vadállat. Az új zenekarom más, sokkal vadabb, több a groove, más, mint a régi volt.

Miért cserélted le a régit?
A legfőbb segítségem, akivel a legjobban össze tudtunk dolgozni, kiszállt, és nem találtam a helyére senkit, ráadásul mindenki sokat turnézott másokkal is. A többiek már nem voltak annyira motiváltak, és magamban pedig nem érzem azt az energiát, illetve nincs is annyi időm, hogy én legyek a legfőbb motiváló személy. Elkezdtem egyedül írni a dalokat zongorán, de tisztára depressziós lettem tőle, olyan magányos voltam, majd megszakadt a szívem. Végül az egyik haverommal Chrisszel (Chris Watson – a szerk.) dolgoztam, akit már nagyon régen ismerek. A producerem pedig Omar Rodrigez Lopez lett a Mars Voltából. Velük olyan hangzást sikerült elérni, ami sokkal vadabb, sokkal melodikusabb, nem is találok rá szavakat. A zenekart utána raktam össze Chrisszel. Igazából nem én cseréltem le a zenekart, hanem engem hagytak egyedül.

Számodra mi a legnagyobb különbség az első két lemez és most az új anyag között?
A dallamok és a hangom. Az új lemezen nagyon sok módon használom a hangomat, több érzelmet fejezek ki vele, miközben erőteljes marad. A gitárhangzás is teljesen más. Az előző lemezeken rockos gitár volt, most sokkal másabb, klasszabb, érzelmesebb, sokkal változatosabb. Élőben ez még jobban ki fog jönni.

Hogy találtál rá Omar Rodrigez Lopezre? Mars Volta-rajongó vagy?
Nem, igazán nem is hallottam őket azelőtt, csak a szólólemezeihez volt szerencsém. Japánban ismertem meg a Fuji Rock fesztiválon, és eléggé be voltam parázva, mert ő egy zenei zseni, biztos voltam benne, hogy nem akar velem dolgozni. Aztán elkezdtünk a zenéről beszélgetni, és hamar rájöttem, hogy ugyanúgy gondolkozunk sok mindenben, ugyanolyan a zenei iránti elkötelezettségünk. Vele lettek a dalok filmszerűek, ott van a Romeo című szám, ami nagyon gyönyörű, engem arra emlékeztet ahogyan a holdfény megcsillan a vízen, még ha erre nincs is utalás a szövegben. Egyébként Omar nagyon szórakoztató ember, és nagyon szenvedélyes a munkájában, nagyon gyorsan tudtunk együtt dolgozni.

Hogyan zajlott vele a munka?
Amikor először találkoztunk, eljátszottam neki a zongorás verzióimat. Nagyon szégyenlős voltam, mert akkor még ezek a dalok eléggé sebezhetőek voltak. Akkor még csak az All is For God, a Female Persecution, és a Ghost volt kész. Egyébként szerintem ezek a legfurcsább dalok a lemezen, de mondom ezeket teljesen egyedül írtam, és nagyon magányosnak éreztem magam akkor. Neki viszont nagyon tetszettek, aztán segített csiszolni a zenén. Aztán Chrisszel közösen megírtuk a többi számot egész pontosan a nappalimban, majd következett a stúdiózás. Szóval én megírtam, Chris kiegészítette, majd beszélgettünk Omarral, hogy milyen képeket látok hozzá, és ő csinált belőle komplett zenét.

Nagyon vad vagy a színpadon, honnan veszed ehhez az energiát estéről estétre?
Az állatvilágból, az állatok királyságából. (nevet) Nem, csak viccelek, a lelkemből jön, a lelkem tűzéből, az emberekből és a dobosomból. Szerelmes vagyok a zenébe, és ez minden este rengeteg rejtett energiát szabadít fel bennem.

Unalmas turnézni?
Néha az tud lenni, mert minden nap ismétli önmagát, és az a kihívás számomra, hogy ezt le tudjam győzni. Változtatok a dalsorrenden, van, amit egyik este játszom, a következőn viszont nem. Aztán ha írok új dalokat, akkor azokat is szeretem élőben kipróbálni, változtatgatni rajtuk. Szerintem nálatok is lesznek ilyenek.

Minek tartod magad, énekesnőnek, vagy színésznőnek?
Dalszerző vagyok és előadó, illetve ezeknek a kombinációja. Amikor turnézok, egy állat vagyok, amikor egy filmben látsz akkor egy karakter, amit éppen kérnek. De Juliette Lewis mikor zenél, akkor abban benne van az igazi személyisége, a lelke.


interjú rock juliette lewis



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása