Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Pár napja adott koncertet Budapesten napjaink egyik legaktuálisabb indie-zenekara, a Horrors. A fellépés előtt sikerül interjút készíteni a zenekar énekesével, a szűkszavú Faris Badwannal, aki nem csak a Horrosban érdekelt, hanem a Cat's Eyesban is, amit egyáltalán nem valami mellékprojektként működtet.
Miben másabb a kontinensen turnézni, mint a brit szigeteken?
Az a jó benne, hogy eljutunk olyan helyekre, mint most például Budapest vagy Bécs, és olyan országokból is utaznak így emberek a fellépéseinkre, mint mondjuk Szlovákia. Angliában nem számít nagy dolognak, hogy elmész megnézni hozzánk hasonló zenekarokat. Ezeknek a kölyköknek játszani sokkal hálásabb feladat, mint Nagy-Britanniában, ahol minden héten láthatnak minket. Ezért is imádjuk a klub bulikat.
Azért voltatok a Muse-zal stadionturnén is.
Persze, de pont az ilyen koncertek azok, ahol annyira el vagyunk vágva a közönségtől, hogy egy idő után kicsit kényelmessé tett minket. Mondjuk ez az ami pont a Muse-nak való, nekünk viszont nem.
Gyakran felmerül veletek kapcsolatban az a kérdés, hogy honnan jött az inspiráció ahhoz a változáshoz, ami bemutatkozó Strange House album horrorfilmes tematikájától a mostani elszállós, pszichedelikusabb Skyinghoz vezetett.
Ha hat éve vagy egy zenekarban, akkor teljesen természetes, hogy fejlődsz, és arra törekedsz, hogy minél jobb legyél, más szemszögből és más célokkal állj a zenédhez. Ennek a lenyomata a Skying is.
Akkor emiatt van az, hogy egyáltalán nem játszotok semmit az első lemezről?
Szoktunk néha, csak kicsit hülyén nézne ki, ha a She's the New Thinget erőltetnénk, miközben nemrég jött ki a harmadik albumunk.
Mennyiben befolyásolja a mostani Horrors-hangzást a Cat's Eyes néven futó projekted?
Sokkal inkább hívnám a másik zenekaromnak, mintsem egyszerű projektnek. Ugyanúgy élvezem, mint a Horrorst, csak itt ki tudok próbálni teljesen új dolgokat. Viszont semmivel sem inspirál jobban, mintha most énekelni kezdenék ebben a szobában. Egyszerűen engem minden inspirál, ahogy a mostanában hallgatott rengeteg pszichedelikus zene is.
Nem zavar, amikor más zenekarokhoz hasonlítanak benneteket?
Mindenkit hasonlítanak ma már valamihez. 2011 van, lehetetlen már olyat alkotni, hogy ezt elkerüld. Itt 70 év zenei hagyományáról beszélünk, ami miatt már tényleg bármit lehet bármihez hasonlítani. És ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy összehasonlítás megállja a helyét bármikor is. Nekem pont ezért semmit sem jelent, amikor azt mondják, hogy csináltunk egy '80-as vagy '60 évekbeli lemezt, tök mindegy. Csak annyiról szól az egész, hogy fogjuk magunkat és addig írjuk a számainkat és stúdiózunk, ameddig össze nem jön egy album, amit mi is szeretünk. Soha eszünkbe sem jut beskatulyázni magunkat, vagy kimondani melyik kor szellemét igyekszünk megidézni.
Ezek szerint a kritikák vagy más írások sem érdekelnek rólad és a zenekarról?
Nem, mert rohadtul nem tartom fontosnak őket. Az egyik azt mondja, hogy értéktelen, amit csinálsz, a másik pedig ódákat zeng rólad. Ha mindegyiket elolvasnám tuti, hogy megkattannék. Na meg kibaszott unalmas saját magadról olvasni.
A Horrors vagy a Cat's Eyes áll közelebb hozzád?
Mindkettő más feladat. Más emberekről van szó, más közegről. Az egyiknél a horrorsos srácokkal dolgozom, a másiknál pedig Rachel Zeffirával. Csak ennyi a különbség.
Meg szoktátok tervezni a Horrors jövőjét? A Skying után mi a következő lépés?
Elképzelésem sincs! Tuti, hogy rohadt unalmas karrierünk lenne, ha erre kérdésre rendesen felelni tudnék.
Korábban a balhésabb zenekarok közé soroltak titeket, mára azonban visszavettetek ebből az imidzsből. Van ennek köze ahhoz, hogy punk helyett most már kicsit visszafogottabb, pszichedelikus hangzású zenét játszotok?
Hát ezen még így soha nem gondolkoztunk. Ez nagyban függ a közönségtől. Van, hogy csak állnak és bólogatnak, de azért most is akad még olyan buli, ahol egymás hegyén-hátán taposnak, hogy ki megy szörfözni a közönségen a következő körben.
Most, így a harmadik Horrors-lemez után mi érdekel a legjobban?
Az új Cat's Eyes-album. Azt viszont még nem tudom, mikor lesz hallgatható formában belőle valami. Korábban elkövettem azt a hibát, hogy beígértem arra az évre a dalokat, aztán semmit sem lehetett belőle hallani. Most inkább maradnék annál, hogy fogalmam sincs mikor jövünk ki vele. Talán idén, talán jövőre.
Mondtad, hogy minden inspirál, akár itt is elkezdhetnél énekelni. Nem tervezel esetleg egy szóló projektet is a meglévő zenekaraid mellé?
Talán. Igazából szeretek zenekarhoz tartozni. Persze, elképzelhetőnek tartom, hogy csak a móka kedvéért csináljak valami szólós dolgot, mert tutira élvezném, de még ez nem állt össze a fejemben. Mindenesetre szerintem sokkal nagyobb buli egy bandával zenélni. A Cat's Eyest is hívhatnánk Faris és Rachelnek, ha annyira függetlenedni akarnék ettől az érzéstől.
