Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
2011 májusában hallgatott el a Radio Café, az egykori EstFM utódja, majd október 3-án elindult a Neston, a Café egykori vezető szerkesztőjének, Machán Frigyesnek (Nesta) az új online rádiója. A klasszikus rádiózástól eltérő módszerekkel, csupán a jó zene népszerűsítése érdekében született – ahogy ők nevezik - hangos zenei blogról beszélgettünk Genser Andrással és Nestával.
Honnan jött az ötlet, hogy ilyen formában indítsatok rádiót?
Gensi: Semmi közöm nem volt sem a Nestához, sem a rádiózáshoz, csupán annyi, hogy nagyon sokat hallgattam a Cafét, főleg a megszűnés előtti utolsó 6 hónapban. Majd megkerestem az egyik kedves médiavállalkozó barátomat Biró Attilát, hogy hívjuk fel Nestát és csináljunk egy online rádiót, ami túlmutat majd a café zenei hagyományain is, csak a zenéről szól és SMS alapon működik. Futottunk pár kört Nestával, vázoltuk az elképzeléseinket, ő elmondta, hogy valójában már búcsút intett a zenélésnek, de végül sikerült elhitetni vele, hogy van még igény itthon minőségi zenére. Vettünk egy számítógépet, válogattunk nagyon sok zenét, béreltünk egy stream helyet, építjük folyamatosan a brandet, népszerűsítjük a jó zenét és azóta szól napi 24 órában a Neston. Ilyen egyszerű ez az egész. Ja és nagyon hamar rájöttünk, hogy senki nem fog fizetni a zenéért, ezért az SMS-t kútba dobtuk.
Amikor már láttátok, hogy le fog állni a Radio Café lett volna még arra lehetőség, hogy mégis megmentsétek?
Nesta: Jó kérdés, nem tudok a volt tulajdonosok nevében nyilatkozni, nem ismertem az ő céljaikat. Szubjektív dolgokat tudnék elmesélni, de ebbe inkább nem mennék bele. Rossz kezekben volt, rosszkor és olyan formátumban működött, ami fenntarthatatlan Magyarországon, ebben a reklámpiaci környezetben. Az az előremutató, abban van invenció, amit most csinálunk.
Mivel foglalkoztatok az októberi indulás előtt?
N.: Márciustól már nem voltam a rádiónál és alapítottam egy kommunikációs céget. Ezzel foglalkoztam.
G.: Csúnyán hangzik, nem is szeretem ezt a kifejezést, hogy zenei producer, de elektronikus zenét írok 2004-től és DJ-zek külföldön. Sokat voltam úton, majd beütött egy alkotói válság, és ekkor kezdtem el rengeteg zenét hallgatni. Egy jó részemet ez vitte el abba a zenei világba, ami a Nestonon hallható.
Szóval a ti kettőtök ízlésének kell megfelelnie egy-egy dalnak, hogy bekerülhessen a rádióba?
N.: Kettőnk gondolkodása a zenéről nem átlagos. Nem csak ebben az országban, a világon sem. Az a zenei szabadság sem általános, amit mi a Nestonban művelünk. Nem vagyunk egy nagy médiavállalkozás részei, ahol vannak irányok és elvárások, hanem azt csináljuk, amit szeretünk és ez a legjobb. Tudjuk, hogy nem fogunk mindenkihez szólni és nem is akarunk.
A Neston blogként is működik, bele akartok kóstolni az újságírásba?
N.: Olyanokról írunk - nem újságírói attitűddel - amiket szeretünk. Fikázni nem fogunk, inkább arról nem írunk, ami nem tetszik. A hangsúly ezen van, nem a közízlésen.
A.: Nincsen szerkesztőségünk, magunk írjuk a cikkeket. Lehet, hogy van benne egy csomó elírás, stilisztikai hiba, nyelvtanilag lehet, hogy helytelen, de nem baj, próbálunk fejlődni. A fő irány abszolút a zene, napi átlagban 2-3 hír van, de tényleg csak pár mondatban, néha videók. Az a tapasztalat, hogy az emberek nem szeretik a hosszú cikkeket, ha látják, hogy valami több tíz mondatnál, az már nem is érdekes. Van pár állandó rovatunk is. Inkább zenéket válogatunk, minthogy belemenjünk a részletekbe, ez egy hangos blog.
Muszáj megkérdeznem, hogy rólad neveztétek el a rádiót Nestonnak?
N.: Nem. Hónapokig kerestünk neveket, majd Gensi végső elkeseredésében felcsapta John Lennon önéletrajzi könyvét, átfutotta az egészet, az utolsó oldalon ott voltak időrendben a Beatles fellépései és a legelső koncertjüket a Neston Institute nevű épületben adták, innen jött az ötlet. Ez jól hangzik itthon is, jól hangzik külföldön is.
Mindig online marad?
N.: Nagyon drága műfaj a rádiózás, a magyar szabályozás miatt még drágább, a reklámbevételek egyre csökkenő tendenciát mutatnak a rádiók felé és egyre növekszenek az interneten, így annak, hogy 3 év múlva le kelljen állítani, miután ráköltöttünk rengeteg pénzt semmi értelme. Változik a műfaj. Nem kapnánk országos frekvenciát csak hatalmas összegért. 2012-ben jön a 4g szolgáltatás, felgyorsul minden és mi szerettünk volna az elején ott lenni, amikor a technikai háttér már biztosított, amikor az internet olcsóbb és elérhető mindenki számára, amikor az információ 70%-a netről érkezik. Szóval egyetlen érvet sem tudok felhozni, hogy miért kellene hagyományos típusú rádióvá válnunk.
Miért pont a rádiózás?
N.: Nem vagyok képernyőre való, nincsenek ilyen vágyaim és annak, amit csinálunk, már nem is rádió a neve, hanem valami más, amihez találunk majd egyszer egy nevet, most hangos zenei blognak nevezzük, majd rövidül. Ez az én habitusomnak tökéletesen megfelel. Annyi jó zene van, amit meg akarunk mutatni. Az ország direkt szellemi nyomorban van tartva, az internet lehet az egyik kibúvó ez alól.
Terveztek szöveges műsorokat is?
G.: Januárban indult egy programajánló műsor (Lalaland) csütörtökönként 6 és 8 között, a többi már csak a jövőbeni kapacitásunkon múlik. Egyelőre nem akarjuk az energiáinkat a zene rovására szöveges műsorokra fordítani. Rengeteg zenét és előadót szeretnénk még az embereknek megmutatni. Minden dal kézzel van egymás után szerkesztve, ez napi 350-400 számot jelent, amit nem egy gép válogat, hanem mi. Ezek tematikusan vannak összeállítva, mindennek megvan az oka, hogy az a zene miért éppen akkor szól. Van rengeteg szerethető szpotunk, amik egy kicsit megszakítják a zenefolyamot.
N.: Egy organikus fejlődés első lépésénél járunk. A kínálatunk bővülni fog, még jobban rá fogunk érezni, hogy mikor mit lehet játszani. Az EstFM-nek és a Radio Cafénak 10 éve volt, hogy a végére kiforrja magát, nincs szükségünk ennyi időre, mert sokkal gyorsabban tudunk haladni, nincsenek kötöttségeink, de egy logikus fejlődés elején vagyunk csak.
Adtatok magatoknak bármennyi időt?
N.: Örökké fogunk zenét hallgatni, el se tudjuk képzelni, hogy mi lesz egy év múlva.
G.: Egy év után biztosan le fogunk ülni és számot vetünk, de egyelőre nagyon az elején vagyunk, és csak élvezni szeretnénk. Divatot akarunk csinálni a minőségi zenehallgatásból.
A rádiót itt lehet hallgatni.
