Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Sena Dagadu ugyan az Irie Maffiával lett országosan ismert énekes, de előtte, és utána is sok dologgal foglalkozott. Jelenleg a Maffián kívül két projektben is érintett, az egyik egy szólóprodukció, a másik pedig egy Shakespeare-szonetteket feldolgozó előadás. Erről, és a projektekhez kapcsolódó terveiről beszélgettünk vele. (Aki pedig akarja, ma este megnézheti őt a Budapest Parkban.)
Sok dolgot csinálsz egyszerre. Irie Maffia, szólókarrier, Shakespeare-est. Hogy osztod be az idődet?
Volt, hogy ennél többet is csináltam. Most ez egy letisztultabb helyzet. Szerencsére legtöbbször minden úgy alakul, hogy nem kell választanom a dolgaim között. Előfordul, hogy elsőre úgy tűnik valamelyik szenved a másik javáért, de valahogy végül mindig mindenre jut idő. Mindet szeretem csinálni, akarom is csinálni, onnantól kezdve pedig nem kérdezem, hogy mikor csináljuk, csak annyit mondok, hogy vágjunk bele.
Melyikben mi az, amit élvezel és mi az, amit esetleg nem?
Az Irie Maffiában az utazásokat szeretem, a nagy csapatot, a stenket, az energiát, ami a koncertekkel jár, a nagy közönséget, a nagy színpadot. Ezt az ízt szeretem benne. A múlt héten 10 ezer embernek játszottunk a Belvárosi Fesztiválon és napokig tudok töltődni egy ekkora buli hangulatából! A nehézség az Irie Maffia esetében az időigény, de ez igazából nem nagy gond. Kicsit talán lassabb a munkafolyamat, mert sok embert kell összeszervezni egy helyre, az alkotás és a koncertek esetében is. Ez egy logisztikai őrület.
A Shakespeare-estben is a csapatot élvezem, bár teljesen más típusú emberek vannak benne, más megközelítéssel. Tetszik a higgadtság, a kifinomultság, az, hogy az apró részletek is milyen nagy figyelmet kapnak. Egy kicsit felszabadító, hogy nem az én szövegeimről van szó, viszont már közel állnak hozzám ezek a szonettek. Amit nehezebben szoktam meg itt, az, hogy minden kérdésben rengeteg e-mailre kell válaszolni, mert mindenki annyira sajátosan, fifikásan gondolkozik. A szólózenekarban az a jó, hogy minden dal az én kisbabám, és persze, hogy én vagyok a főnök. Az is jó, hogy végre van saját zenekar, és ez egy nagyon komoly tanulási folyamat nekem. Kihívás producerként részt venni a dologban, összetartani a csapatot. Ez egyben a nehézség is, hiszen többet kell tanuljak, többet kell tudjak, több dolgot kell észben tartanom, és jó döntéseket hozni, meg egyáltalán döntéseket hozni.
Említetted, hogy érdekes más szöveget énekelni. Meg tudod fogalmazni, hogy milyen különbséget érzel? Mennyire tudod belevinni magad más szövegbe?
Drámailag egyre jobban. Ez olyan, mint hangszeren gyakorolni, mert minél többet csinálod, annál jobban megy. Minden előadás, minden próba segít abban, hogy minél jobban átéljem, és minél szebben elő tudjam adni. Ez persze mindegyik projektre igaz. Először csinálok olyat, hogy nem a saját szövegeimet adom elő. Ezzel meg kellett barátkozni. Egyszerűen annyira jó versek, annyira többértelműek sokszor, hogy élvezet fejtegetni. Ahány ember olvassa, annyi értelmezés van. Én nehezen gondolkozom azon, hogy miként csinálok dolgokat, mert azelőtt sem gondolkozom, mielőtt belekezdek. Ösztönösen állok mindenhez. Az intuíció és a zsiger az én fő tanácsadóm. Utána tudok csiszolni rajta, de teljesen ösztönlény vagyok.
Fotó: Lékó Tamás
Sokféle zenébe kóstolsz bele. Van olyan stílus, ami szerinte a legerősebben kötődik hozzád?
Folyamatosan változik. Most, mielőtt idejöttem, be voltam gubózva a stúdióba, és az új dalaimon dolgoztam, készítem a saját beatjeimet. Most például abszolút ebben vagyok benne. Az elmúlt pár hétre, hónapra egyébként is jellemző ez. Aztán jön a nyári szezon az Irie Maffiával, és már tudom, hogy abban fogom teljes erővel belerakni magam.
Azt el tudod képzelni, hogy mondjuk a szólólemezed egyféle hangulatban vagy stílusban íródjon?
Tudatosan az nem érdekel. Most, ahogy elkezdtem összeválogatni a kis ötleteimet, érzek benne összhangot, de csak visszahallgatva érzem az összefüggéseket. Bár még az elején vagyok, de szerintem elég homogén lesz. A Lots Of Treesnél sokan óvva intettek, hogy ezt vagy amazt ne tegyek rá, de őszintén szólva, nem érdekelt. Zavar, ha megmondják, mit csináljak és ilyenkor már csak dacból is másképp csinálom.
Azt észreveszed, hogy a közönséget mivel azonosít téged?
Ez furcsa kérdés, mert igazából nem tudom. Szerintem a legtöbben úgy azonosítanak, mint az Irie Maffia énekese, viszont van egy idősebb közönség, akik a First One-os időszakból ismernek. A szólólemeznél azonban feltűnt, hogy húsz és ötven közötti nők jelentek meg a koncerteken. Az Irie Maffia közönsége továbbra is leginkább fiatalokból áll, és nekik a Lots Of Trees talán túl higgadt.
Szólóban milyen terveid vannak az új lemezen kívül?
Most csatlakoztam egy francia booking csoporthoz. Ez annak révén jött össze, hogy megjelent egy francia kiadónál is a lemez. Koncerteztünk is kint. Ez egy jó kapcsolatnak tűnik. Az új lemez jövő őszre lesz kész, ami szintén megjelenik külföldön is. Ez a dolog nem volt tervezett, nem én akartam kimenni Franciaországba, hogy majd ott én sikeres leszek, hanem így alakult és ennek örülök. Még nem tudni, hogy ez hova vezet, de nagyon élvezem.
Szerzőtársaid lesznek az új lemezen?
Most az összes dal az én ötleteimből áll össze. Most is lesz segítség, de alapvetően az egésznek a gerincét már megírtam. Másokkal jobban lehet alakítani a dalok testét.
Az Irie Maffiával a koncertek vannak tervben, vagy gondolkoztok már lemezben is?
Jövőre tíz éves a zenekar, amit mindenképp egy nagyszabású koncerttel, pontosabban koncert sorozattal szeretnénk ünnepelni, de erről egyelőre többet nem mondhatok. Nyár elején elkészül az új, Tisztelet című dalunk, aztán belevágunk a nyári koncertezésbe.
A Facebookunkon van egy csomó olyan tartalom, ami itt nincs? --- Kövess minket ott is!
