Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A múltkori klipgyűjtemény nagyon könnyen összeállt, most pedig úgy tűnt elsőre, hogy nincs elég érdekes újdonság. Viszont a dolgok mélyére ásva ez igencsak megváltozott, ráadásul menet közben még néhány nagy név videója is befutott. Így hirtelen már túl sok is lett a jóból, és mivel nem akartuk, hogy lemaradjatok bármiről, hamarosan egy újabb poszt is megszületik. Legközelebb igazi ínyencfalatok lesznek, itt pedig a nagyobb nevű zenekarok kaptak helyet, mint például az Evergrey, a Lacuna Coil vagy a Lamb of God. Ám még náluk is izgalmasabb a Hellyeah dala, hiszen Dimebag Darrell játéka is hallható-látható benne.
A tavalyi, elég zúzósra sikerült albumához készített a Lamb of God még egy videót, méghozzá a Deftones énekesének borult dallamaival feldobott Embershöz. Csak úgy repked a berendezés a két színész körül a félig animációs filmecskében, és persze felcsapnak a lángok is:
Elég meglepő, hogy a májusban megjelent Deliriumhoz csak mostanában jött ki az első hagyományos klippel az olasz Lacuna Coil. Egy szöveges videójuk volt már azért egy orditozósabb dalra, ez itt pedig a címadó, Christina Scabbia ellenállhatatlan, egyszavas refrénjével:
Igaz, hogy Vinnie Paul továbbra is kiváló dobos, és a Hellyeah irdatlan tempóban szállítja a lemezeket egész jó dalokkal, talán senki sem vitatja, hogy nincsenek egy ligában a nagy előddel. Azért érdemes rájuk odafigyelni, különösen most, hogy ebbe a Phil Collins feldolgozásba beleépítették Dimebag gitárszólóját és színezéseit, és vizuálisan is megidézik a világ valaha volt egyik legnagyobb metálhősét néhány archív képkocka erejéig:
Már egy hónap sincs hátra a svéd prog-power zenekar tizedik albumának megjelenéséig. Az itt látható Distance alapján az Evergrey a The Storm Withinen is marad a kerek daloknál, és szomorkás énekdallamoknál, viszont az eddigieknél egy fokkal erőteljesebbnek tűnik a modern metálos groove-ok jelenléte. A zenekaros snittek mellett, a címhez méltóan, kietlen, mégis gyönyörű tájak felett vándorol a kamera:
Állítólag már akkor kampókon lógó nyers húsok jelentek meg Marty Friedman lelki szemei előtt, amikor kicsúszott a kezei közül valaha írt legőrültebb dalának főriffje. Úgyhogy csak idő kérdése volt, mikor készül videó erre a Jørgen Munkeby elvetemült szaxofonjátékával és ordításaival kikerekített agymenésre. Szerencsére nemcsak azokra gondoltak, akik szeretnek a húspult környékén ténferegni, hanem az oldsmobilok ripityára zúzásán kéjelgők is elégedetten csettinthetnek:
A nemsokára új lemezzel jelentkező bulimetálos Pain, Joakim Brodénnel összefogva, egy kőkeményen bulizós videóban mutatja be, hogy milyen a rocksztárok élete. Persze mindannyian tudjuk, hogy míg ők kőkeményen güriznek a színpadon, addig az alávaló menedzserek a kontójukra érzik jól magukat, most végre itt a közvetlen bizonyíték. Sajnos ezúttal nem nyeri el a gonosz a méltó büntetését, de ami késik, nem múlik:
Zárásként pedig jöjjön egy lassú, soulos dal a Blues Pillstől, hogy a nagy zúzás után mindenki lenyugodjon egy picit. Az autentikus klipből kiderül, amit már eddig is sejtettünk, a retróhercegnő bizony palotában tengeti magányos napjait:
Ennyi volt mára, de senki se feledje, nemsokára jön a folytatás. Most pedig lehet szavazni egy jót:
