Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A szünnapot természetesen fel lehetett volna pihenésre is használni, ám a szervezők gondoskodtak az aktív pihenésről: a Nyíregyháza mellett lévő Napkor névre hallgató faluban egy gyönyörű szép tanyára terelték a brigádot, ahol igazi falusi disznóvágáson vehettünk részt. Az előző napi hullás után senki sem úgy nézett ki, mint aki képes csatlakozni az ehhez tartozó pálinkázásba, de hát nem véletlenül lettek ezek az arcok zenészek. Az első pár bátortalan kortyolgatás után kezdetét vette az igazi vadulás, egészen fantasztikus ízű disznótorossal, közös zenélésekkel, és egy pávával való rendszeres párbeszéddel.
Természetesen itt is elkezdődött a jammelés, a Hősök tagjai pedig végleg megfertőzték a társaságot a freestyle-al. Az odaállított dj-pultos autó jóvoltából a sunshine reggae-túladagolás után Zomblaze valószínűleg tönkretette a környékbeli állatok életét egy dubstepbe torkolló szettel. A környékbeli kocsmák megszállása után a szállásunk előtt folyt a főiskolások felkészítése a holnapi bulira. Az est fényét emelte, hogy Superbutt Attila itt ünnepelte 30. születésnapját, aminek eredményeképp ő is beszállt a reppelésbe, ügyesen egyensúlyozva a Morbid Angel és a Public Enemy közt meghúzódó vékony határvonalon.
Hétfőn a vállalkozó kedvű, és nem üveges szemű másnapos brigádot elvitték wakeboardozni, és ahhoz képest, hogy reggel járni is alig bírtak sokan, egész sokáig bírták a dolgot. Egy kiadós ebéd után pár szemhunyás kellett csak, és már megint koncert volt.
A Nyíregyházi Főiskola fasza hely, ami oly sok keleti városhoz hasonlóan ki van éhezve rá, hogy ne csak a Spartacus vergődését nézhesse meg hétvégénként, ezért a Folkfree alatt egészen szép tömeg szállingózott be. Gyanús lett, hogy nem ok nélkül, és tényleg: a Hősök lett talán a turné nyertese, ismét megdöbbentően sok arcot sikerült megmozgatniuk. Eckü ki is akart osztani ajándékba egy pólót, amit a közönség helyett véletlenül feldobott az egyik reflektorra. Ez a figura még úgy tűnik, nincs begyakorolva, de nekem kellemes perceket szerzett. A Superbutt úgy tűnik Nyíregyen nem annyira népszerű, de azért szokás szerint mindent kihoztak a rendelkezésükre álló időből, profi módon. Az emberek szórakoztatásáért mindenre képesnek kell lenni ugye, Vörös András például még Győrben a színpad melletti emberek hangulatáról is gondoskodott. A PASO annak ellenére, hogy Krsa nagyon meg akart halni egész nap, méltóképp zárták le a Mixtúra nyilvános részét a szokásos mulatós közös zenéléssel. Nyíregyháza kapott egy külön meglepit is, a Senior Hal által írt „Tejsavó fehérje, megbaszlak egérke” című dal Senior Hallal, és a Hősökkel eljátszott verzióját. Slágerről van szó, ezt merem állítani.
Mivel páran hazamentek, már csak a keménymag maradt a városban – ők viszont megitták a többiek részét is. Olyannyira, hogy ez a rendőrségnek is feltűnt, ezért úgy érezték, el kell kezdeni dolgozni. Az ügyet felgöngyölítették, és oda jutottak, hogy itt bizony mindenki közterületen fogyasztott alkoholt. Gratula nekik, különösen az egész nap egy kortyot sem ivó helyi srácnak kirótt büntetéséért, jól végezték a munkájukat, a főnöknek ezúton is üzenném, hogy megérdemelnek pár vállonveregetést a biztosurak! Az est megkoronázásaképp találkoztunk minden idők legbutább Depresszió-rajongó lányával, aki a nekik is keverő Szűcs Szabolcsot is le akarta cidázni, csak azért, mert köze van a Depihez. Az apukájára várt.
Ennek az egy hétnek a legnagyobb tanulsága az, hogy zenésznek lenni nem olyan könnyű. Nyilván ingergazdagabb hivatás, mint egész nap a gép előtt ülni, de ha a hajnalig tartó mulatozást leszámítjuk akár, akkor is borzasztó fárasztó. A nagyképű rokksztárokról alkotott elméletemet is félre kell söpörnöm, mert ezeknek az embereknek hetekig, hónapokig nincs semmi személyes tere egy bőröndön kívül, amit még kipakolni is felesleges, mert másnap úgyis indulnak tovább. A fellépők nem lehetnek betegek, lehet itt szó hányingerről, kimerültségről, vagy hígfosásról, a koncertnek le kell mennie, és nekik feltétlenül jó fejnek kell lenni a közönséggel. Nem akarom őket sajnáltatni, mert nem kell, de azért emberekről van szó. Ennek fényében minden respekt a Superbuttnak, aminek a tagsága még három hétre ment el külföldre turnézni, én ezt például már nem bírnám.
Össze akartam állítani egy Mixtúra Allstars csapatot, de nem lehet. Mindannyian jó arcok, senki sem érzi magát a világ legjobb zenekarában játszó legjobb zenésznek, és őszintén örülnek, hogy egyáltalán érdekel valakit, amit csinálnak, szeretek mindenkit, megtiszteltetésnek érzem, hogy itt lehettem, most pedig megyek és alszom pár napot.
