Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Június 23-tól 26-ig tartják a Dürer Kertben a Telezene fesztivált, ráadásul szabadtéren, amibe persze az időjárás még beleszólhat, de legrosszabb esetben is a nagyterembe lehet majd bulizni olyan zenekarokra, mint a Quimby, a Magna Cum Laude, a Brains, a Neo (akik itt mutatják be új lemezüket), Frenk, Palotai, Ludmilla, a Kollektiva, vagy az Irie Maffia. Utóbbi zenekarból kérdeztük Élő Mártont, azaz Dermotot a közelmúlt eseményeiről.
Legutóbb tavaly novemberben beszélgettünk, akkor készült el az új klipetek, mi minden történt azóta?
A klippel nem sok minden, velünk annál inkább. Kijött az új lemez, amivel körbejártuk az országot még decemberben. Aztán páran a zenekarból megjártuk Ghánát, míg a többiek dolgozgattak ezen-azon, például Tomi, Miki és Ádám felvették a Rocktrió-albumot, amiből egy EP-t már ki is adtak. Busa is összeszedett egy szólólemeznyi anyagot, amit hamarosan mi adunk ki. A zenekarral pedig március óta volt jó pár nagyszabású buli: az 5. szülinapi koncert az A38 Hajón nagyon jól sikerült, illetve a Müpában big bandes felállásban, egy ghánai énekessel kiegészülve léptünk fel, ami ugyancsak egy emlékezetes koncert volt. Valamint a Bacardi Cola című számra csináltattunk néhány nemzetközi remixet, ami a napokban fog megjelenni.
Hogyan fogadták az új lemezt? Elégedettek vagytok a kritikákkal?
Szerintem jól fogadták mind a közönség, mind a kritikusok. A szövegkönyvnek köszönhetően ezeket a számokat már inkább éneklik, mint halandzsázzák koncerteken, valamint a különféle netes kommentek is túlnyomó részt pozitívak. A kritikák eléggé egybehangzóak voltak, szinte mindenhol 4-4,5-et kaptunk az 5-ös skálán. Szerintem ezen a lemezen nem is annyira egy-két emlékezetes sláger szám van, mint mondjuk az elsőn, hanem egyben egy egységes cucc.
Egyre több tag kezd bele különböző saját produkcióba, nem szül ez ellenérzést, nem bontja meg az egységet? Hogyan tudjátok egyáltalán összeegyeztetni a fellépéseket, próbákat?
Mikor elkezdtük ezt a zenekart mindenki tíz felé játszott, a Sziámitól az R-GO-n keresztül a Zubolyig bezárólag. Az sokkal több konfliktust szült, ugyanis akkor más zenekarokhoz kellett igazodni. A zenekaron belüli saját projektek inkább erősítenek, mint szétzilálnák. Nincs olyan, hogy egy Rocktrió- vagy egy Busa-koncert miatt lemondanánk egy nagyzenekaros fellépést, megvan a fontossági sorrend és ezzel minden el is van intézve. Télen úgysem fogunk sokat játszani a nagyzenekarral, úgyhogy akkor ezekre a kisebb projektekre fogunk koncentrálni jobban. Mi is Gáspárral és Columbóval össze akarunk rakni egy modern dancehall-cumbia-hiplife-ghettotech-house inspirálta live actet és egy kicsit azzal nyomulni. 5 év élő koncertezés után tök jó újra kicsit gépies, elektronikus dolgokkal foglalkozni. De ettől függetlenül jövő nyárra ismét összeáll a nagy brigád és megyünk, ahova csak tudunk.
Mi az, ami ennyi embert össze tud tartani?
Sok minden. Szerintem nem nehezebb 11 embert egy csapatként összetartani, mint 4-5-öt. Nem az a nehéz ebben, hogy ilyen sokan vagyunk, hogy össze kéne tartani a csapatot. Ezen a szinten ahol most vagyunk, már mindenki tisztában van vele, hogy nem nagyon lehet elhülyéskedni a dolgokat több ezer ember előtt. Inkább a tagszámmal járó logisztikai és technikai dolgok a költségesek és bonyolultak. Ezért is szeret mindenki valami külön kis saját dolgot is csinálni.
Már öt éves a zenekar, miben tudtatok megújulni a kezdetek óta?
Nem nagyon szoktam ilyenekkel foglalkozni, hogy akkor most, hogy is újuljunk meg. Mivel DJ-ként is dolgozunk a magunk szubkultúrájában képben vagyunk az új irányzatokkal kapcsolatban, amelyek persze a saját zenénkben is lecsapódik, így zeneileg szerintem eléggé friss, amit csinálunk. A többi pedig alakul magától.
Van valami, amit visszanézve máshogyan csináltatok volna?
Na ez jó kérdés. Konkrétan pár technikai részletkérdéstől eltekintve, minthogy például hány darabot fog az új lemez masterén a compressor, olyan, amit szívesen megváltoztatnánk utólag nincs. Vannak olyan dolgok, amire kíváncsi volnék mi történt volna, ha más úton indulunk el, de melyik lett volna jobb, az már sosem derül ki. Panaszra egyáltalán nincs okunk. Ahhoz képest mennyi energiát fektetünk és valaha is fektettünk a saját magunk reklámozásába, szerintem kiváló szintre jutottunk.
Többször felléptetek már külföldön, most is éppen Berlinbe készültök, hogyan fogadják más országokban a zenéteket?
Jól! A mi zenénk ugyanúgy értelmezhető Párizsban, mint Szabadkán vagy Balassagyarmaton. Talán a Baszd fel a kéket Balassagyarmaton jobban üt mint Párizsban, de ezen kívül a 11 ember által előadott élőzene mindenhol eléri a hatását. Sena hangjáról nem is beszélve. Egy ilyen énekesnővel Magyarországról érkezve azért elég nagy meglepetést tudunk okozni.
Tele vagytok a nyárra fesztiválfellépésekkel, ezeket szeretitek jobban vagy inkább a klubokat?
Én azt szeretem a legjobban, amikor a zenekar és a közönség össze tud hangolódni és az energia, mint egy pingpong labda pattog a nézőtér és a színpad között. Ezt egy klubban könnyebb megcsinálni, így például egy teltházas koncert hangulatát a hajón nehéz felülmúlni, de ha mondjuk egy 5-10 ezer fős közönséggel is sikerül ezt előidézni, ami jóval nehezebb, akkor az viszont semmivel sem überelhető. Persze 300 000 emberrel biztos még durvább...
Májusban a Müpa színpadán is felléptetek, oda máshogyan kellett készülni? Nem volt zavaró a közeg, az ülő közönség?
A Müpát én nagyon élveztem, leginkább, mint harsonás. Nem vagyok egy virtuóz és nem is rég óta játszom, így nagy élmény volt egy hét fős profi fúvóskarban játszani. Az egész koncert nagyon hangulatos és profin megszervezett volt, ritkán van lehetőség ilyen körülmények között játszani. A közönség meg a szituáció tényleg kissé szokatlan volt, de legalább mindenki elhívhatta a nagymamáját, akinek idáig nem nagyon volt lehetőség megmutatni, mit is csinálunk.
Készültök valami különlegességgel a nyári koncertekre?
Próbálunk egy profin megcsinált koncertműsort összerakni. A számok összekötésében és mindenféle hangulatfokozásban asszem nem mi vagyunk a legjobbak, de általában maga a zene elviszi a hátán a bulit. Ezen próbálunk kicsit javítani. Csinálgatunk mindenféle show elemeket, meg ahol van rá módunk látványt is szoktunk csinálni (Megyeri Andris barátunk, aki fényfestésével szokta díszíteni koncertjeinket), de a fesztiválokon erre nem nagyon lesz lehetőségünk.
