Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Még 2008-ban terjedt el a hír, hogy Michael Jackson megzenésíti a 18. századi skót költő, Robert Burns verseit. Ez persze annyira hihetetlennek tűnt, hogy nem is nagyon foglalkozott vele senki, most azonban úgy fest, a szupersztár mégis komolyan gondolta a dolgot, sőt konkrét felvételek is készültek. Minderről annak kapcsán ír most a brit sajtó, hogy David Gest, aki a produkció során Jackson szerzőtársa volt, bejelentette, hogy az elkészült felvételeket egy skót múzeumnak adományozza. Mindezzel kapcsolatban számos kérdés merül fel, például, hogy mit szólnak ehhez Michael Jackson örökösei.
Tűnjön ez bármilyen furcsának, Michael Jackson és David Gest évtizedeken át azt tervezték, hogy megzenésítik a híres 18. századi skót költő, Rubert Burns verseit. Sőt, eredeti elképzeléseik szerint musicalt akartak készíteni a költő életéből, ami ha összejön, bizonyosan nagy dobás lett volna, pláne mivel Anthony Perkins és Gene Kellyt is kiszemelték a munkálatokra, utóbbi lett volna a darab rendezője. (Perkins 1992-ben, Kelly 1996-ban hunyt el - ebből is látszik, hogy Jackson és Gest már egy évtizedekkel ezelőtt eltervezhették mindezt.)
A látványos színpadi produkciót végül hosszú évek alatt sem tudták tető alá hozni, viszont Gest állítása szerint legalább egy albumnyi Burns-verset zenésítettek meg hozzá, és ezeket adományozza most a Robert Burns szülővárosában, Ayrshire-ben található múzeumnak.
A versekhez egyébként állítólag abszolút modern hangzású zenét készítettek, de hogy a felvételek pontosan mikor készültek, az egyelőre nem világos. Gest elmondása szerint Encinóban, a Jackson-család házában, nagyon jó hangulatban folytak a munkálatok, hiszen mindkettőjük egyik kedvenc költője volt Robert Burns, és ezeket a feldolgozásokat mindig el akarták készíteni.
Jogilag is kérdéseket vetnek fel egyébként a Gest által most bejelentett dalok, nem egyértelmű ugyanis, hogy ezek a hivatalos Jackson-hagyaték részét képezik-e, valamint hogy Gest (például mint szerzőtárs) rendelkezhet-e felettük egyáltalán.
