2012.05.11. 10:00 – Lángoló Gitárok

Tindersticks-lemezbemutató az A38-on

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

A kilencvenes évek egyik fontos, egyéni hangú együttese először lép fel Magyarországon május 12-én az A38-on. A melankolikus kamarapop-zenekar, a nottinghami Tindersticks idén megjelent új nagylemeze, a Something Rain bemutató turnéján ejti útba az A38 Hajót. A lapozás után bővebben olvasható a zenekarról.

A nottinghami Tindersticks a kilencvenes évek egyik legjellegzetesebb hangú brit zenekara volt, még ha ez a hang némiképp halk is volt a grunge és a britpop nagy zajongásában. Az együttes gazdagon és változatosan hangszerelt, melankolikus kamarapopja nem volt harsány, viszont annál elegánsabb, így nem véletlen, hogy az első három lemezt a mai napig komoly kritikai és közönségkultusz övezi. Sokan hasonlítják Nick Cave-hez (amiben nagy szerepe volt a zenekavezető-frontember, Stuart Staples összetéveszthetetlen orgánumának), de a Tindersticks azért mindig is visszafogottabb, kevésbé tragikus irányt képviselt. Bár az együttessel kapcsolatban lépten-nyomon (ebben a posztban is) használt "melankolikus kamarapop" kifejezés akusztikusgitáros-naivdalos asszociációkat kelthet, a nottinghami együttes ennél azért mindig is változatosabb és több volt.

Stabil, szélsőségektől mentes működésére mi sem volt jellemzőbb, mint az, hogy megbízhatóan, kétévente szállította az új nagylemezeket (tíz év alatt ötöt), és finom hangsúlyeltolodások mellett biztosan őrizte markáns megszólalását. Emellett a tagok számos filmzenét is komponáltak, főleg a francia rendezőnő Claire Denis munkáihoz, de például a korai lemezek hangszerelője, Dickon Hinchliffe Oscar-díjra jelölt A hallgatás törvényéhez is.

Aztán a 2003-as Waiting for the Moon című album után váratlan törés állt be a zenekar karrierjében: Staples szólókarrierbe kezdett, Hinchliffe távozott, és úgy tűnt, a Tindersticksnek örökre vége. Egyetlen koncertre állt össze az együttes, 2006 szeptemberében a Barbicanben, amikor második lemezének anyagát adta elő az ironikus Don't Look Back címen, de ekkorra már végleg elváltak az utak.

Staples végül azonban nem bírta sokáig: 2007-ben David Boulterrel és Neil Fraserrel újjáalapította a zenekart, és bár sokan hiányolták Hinchliffe utolérhetetlen hangszerelési megoldásait, az együttes, új tagokkal kiegészülve újra dolgozni kezdett. Eddigi legutolsó nagylemezük, idén februárban jelent meg, és talán túlzás nélkül a legszebb Tindersticks-hagyományokat eleveníti fel: finom dalstruktúrák, Staples jellegzetes éneke, elegáns, mindent belengő melankólia. Egy igazán érett és tudatos zenekar produkciója ez az album, amit most az alapítása óta Magyarországon először járó együttes az A38 Hajón is bemutat.

A zenekar jelenlegi tagjai:  Stuart Staples (ének, gitár, programozás), David Boulter (billentyűs hangszerek, tangóharmonika), Neil Fraser (gitár),  Dan McKinna (basszusgitár, billentyűsök), Earl Harvin (dob, ütősök)

További információkat a koncertről az A38 hivatalos oldalán érdemes keresni.


ajánló rock koncert hír program tindersticks



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása