Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Nemrég mutatták be itthon is Alan Wilder Recoil projektjének Budapesti fellépéséről készült A Strange Hour In Budapest filmet, ami kizárólag Blu-rayen jelent meg a mozis vetítések mellett. Utóbbiak világszerte nagy sikerrel forognak a mozikban, több helyen is teltházas az előadás. Mivel a filmet a magyar Umatik csapat készítette, így Wilder a budapesti bemutatón személyesen is megjelent. Ott készült az alábbi rövid interjú is vele.
Amikor két évvel ezelőtt Budapestre érkeztél még nem ismerted a Umatik csapatot. Mit gondoltál, amikor a koncert előtt megkerestek az ötlettel, hogy szeretnének egy koncertfilmet készíteni?
A koncert előtt mutattak be Atusnak (Herkó Attila, a film rendezője), aki felvázolta a terveit, és azonnal jó ötletnek tűnt, úgy éreztük, nincs sok veszítenivalónk vele, megnézzük majd milyen lesz a nyersanyag és majd eldöntjük, hogy érdemes-e koncertfilmet csinálni belőle. Egyébként is a turné utolsó előadása volt aznap este, egy kicsit különlegesebbre terveztük mi is, szóval remek egybeesés volt, hogy épp akkor lett rögzítve.
Pár héttel később már meg is kaptátok az első nyers változatokat a videóból, mit gondoltatok?
Tetszett, de ugyanakkor tudtam, hogy nagyon sok olyan apróság lesz benne, amire majd vissza kell térnünk, újra átbeszélni, szóval úgy gondoltam, egy kicsit pihentetem a dolgot, hagyom ülepedni, és nem azonnal összegyűjteni az észrevételeimet és visszaküldeni Atuséknak. Azt mindenképp hozzátenném, hogy Atusék addigra már elég nagy munkát végeztek a vágásokkal, szóval egy egész komplett, jól összerakott anyagot kaptam.
Voltak olyan részek a filmben, amik nem különösebben tetszettek, vagy utólag változtattál volna rajta?
Csak magammal voltak problémáim, úgy éreztem túl sokat szerepelek a képeken, Atusékkal ellentétben én egy kicsit kevesebbet szerettem volna látni magamból. Ezen kívül elég sok koncerttermen kívüli jelenet is van a filmben, ezeknek a nagy része jól működik, de volt pár, amit ki kellett vennünk, mert úgy éreztük, hogy túlságosan elvonják a figyelmet a színpadon zajló dolgokról, nem akartuk, hogy megtörjék a koncertfilm folyamatát.
Tudnád esetleg egy már létező koncertfilmhez hasonlítani a végeredményt?
Nem igazán, és ez a jó benne, ugyanis nem akartuk, hogy hasonlítson bármilyen más koncertfilmhez. Hozzáteszem, szerencsések voltunk, mivel projektorokat használunk már a színpadon is forgott egy film, szóval amikor a "film a filmben" vegyült a zenével, a Szikra mozis jelenetekkel, és a város egyéb részeinek bevágásával az úgy érzem elég nagy mélységet adott a végterméknek.
Vannak kedvenc jeleneteid a filmben?
Nagyon szeretem az intrót, a time-lapse fotózást tartalmazó részeket. Az emberek többsége, akikkel beszéltem imádja ezt a részt a filmben, folyamatosan szippantja be a nézőt, és készíti fel a koncert részre. Emellett nagyon jók lettek a dinamikusabb elemeket tartalmazó jelenetek, például amikor a közönséget mutatják, de az az igazság, hogy az egész filmet úgy szeretem, ahogy van.
Rengeteg pozitív visszhangot kapott a film.
Igen, nagyon boldogok vagyunk, és a promóciója is jól sikerült eddig, Európán kívül is elég sok helyen sikerült bemutatni a filmet, és ez már az eladásokon is kezd tükröződni. A Blu-ray egyébként is egy különleges formátum, sok embernek nincs is blu-ray lejátszója, és az is lehetséges, hogy ez a formátum már nem fog sokáig létezni, mert lassan mindenki streamingelve néz majd HD minőségű filmeket, nem lesznek már fizikai filmtermékek. Szóval elég nehéz fába vágtuk a fejszénket, de az eddigi számok azt igazolják, hogy sikeres a Strange Hour in Budapest projekt.
Nem először jártál Budapesten, milyen emlékeid vannak erről a városról?
Számtalanszor jártam már Budapesten, de sajnos soha nem volt elég időm megismerni a várost. Ma viszont volt egy kis szabadidőm, és sétáltam egy nagyot a gyönyörű napsütésben, több órát mászkáltam a Duna mindkét oldalán, nézelődtem, gyönyörködtem a látványban. A magyarok egyébként is közel állnak a szívemhez, az évek folyamán barátságos, segítőkész embereknek ismertem meg őket, és ezt éreztem a Umatik csapattal való együttműködésünk idején is.
A jövőben terveztek még együttműködni a Umatikkal?
Ez egy jó kis rávezető kérdés (nevet). Nem lenne rossz, tegnap este együtt vacsoráztunk, borozgattunk, ez volt az első alkalom, hogy nyugodtan le tudtunk ülni beszélgetni egy jót, jobban megismerni egymást, mivel addig csak emailben kommunikáltunk. Atusnak van néhány új terve a tarsolyában, az is szóba került az este folyamán, szóval meglátjuk mit hoz majd a jövő.
