Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Eminem látszólag minél kevesebbet ad magából, annál népszerűbb mostanában. Úgy van neki a legtöbb Facebook-rajongójal az amerikai zenészek között, hogy 2010 tavasza óta nem adott ki önálló szerzői albumot, és leginkább kósza featekben találkozhattunk csak a nevével. Ideje nagy részét producerkedéssel tengette, beleállt a buktának tűnő Yelawolf felfuttatásába, hátára vette a Slaughterhouse-t, újabban pedig a néhány éve Lana Del Rey vetélytársaként is számon tartott, de háttérbe szorult Skylar Grey útját egyengeti. A Skylarral készített, redneck himnusznak szánt, és régóta beharangozott C’mon Let Me Ride című számnak múlthéten kiadták az hangfelvételét a december közepi videót megelőzően, vele párhuzamosan pedig viszonylag váratlanul érkezett egy sztárparádés Eminem-dal is a Maroon 5-os Adam Levine-nel és 50 Centtel.
A C’mon Let Me Ride esetében már a felvezető képeknél is érezhettük, hogy nem minden idők legmélyenszántóbb számához lesz szerencsénk. A lakókocsi parkos közeget a 8 Mérföldben látható komor és kilátástalan hangulattól eltérően most láthatóan poénra vették Eminemék, becsavart hajú, otthonkás redneck nők és asszonyverő trikós, vadászpuskás redneck férfiak tűnnek majd fel a közelgő videóban, amely valószínűleg egy-két smileyra jó is lesz a szürke decemberben. A képhez zenei alapot szolgáló szám is vicces kíván lenni, legalábbis nehéz nem viccként felfogni azt, hogy Eminem Queent énekel. Nem olvastad félre, tényleg az van odaírva, hogy Eminem Queent énekel. A C’mon Let Me Ride ugyanis nem más, mint a Bicycle című Queen-örökzöld rappesített feldolgozása, és mint ilyen, kifejezetten erőltetett. Skylar Grey hangja most is jó, viszont nem igazán passzol a gügyén pattogó alaphoz, mely összképet csak még idegesítőbbé teszi az, amikor Em egyszer-egyszer beleröhög a mikrofonba, ráadásul a saját versszakában sem alkot valami maradandót. A középnyugati tahó világ önironikus megörökítése sosem állt messze emberünktől – elég csak a White Trash Party című szám sikerére visszagondolni -, viszont ez a próbálkozás most nem állt össze és csak remélni tudjuk, hogy sem ő, sem protezsáltja nem ezen az úton képzeli el a Skylar Grey debütáló albumot. Azt az albumot, amit a C’mon Let Me Ride-tól függetlenül még mindig nagyon várunk.
Tehetséggondozás és poénkodás helyett igazi nehézsúlyú gárdával jelentkezett a másik novemberi végi Eminem-dal, a már címéből ítélve is filozofálósabb My Life. A szám a közelgő 50 Cent albumról érkezik és Adam Levine énekel benne. A My Life-ot első hallásra is rádiókompatibilisra szabták, a refrén megfelelően bugyinedvesítő, az mc-k pedig egy elég paranoidra sikerült alapra szövegelnek, elég paranoidokat. 50 Cent a megkopott hírnevén és a megbízhatatlan nőkön kesereg, Eminem pedig a már többször hallott üldözési mániás énjét hozza a versszakában, amely ritmikailag egészen parádésra sikerült, tartalmilag viszont messze nem élete legjobbja. Nem rossz ez a szám, viszont valami hiányzik belőle, pedig az összezavarodott szupersztár szerep jó tud lenni a rajongóknál napjaink social media vezette kitárulkozós világában. Talán túl sok benne a megmondás, talán mélyebb instrumentállal jobban működne ez a koncepció – amit viszont ha más nem a Levine ének miatt imádni fognak a tévék és rádiók, így a My Life-ot nagyon sokszor fogjuk hallani a következő hónapokban.
