Lángoló Gitárok

Megújult a Lángoló!

Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!

Ma lenne 70 éves Janis Joplin énekes-dalszerző, aki annak ellenére a rockzene talán legmeghatározóbb női előadója, hogy mindössze 27 évet élt, köszönhetően véget nem érő önpusztításának, és a heroin iránti szenvedélyének. Az évforduló alkalmából összeszedtük pályája meghatározó pillanatait.

Joplin már gyerekként sem volt egyszerű eset, Texasban élő, vallásos családja szerint állandóan figyelemre volt szüksége, amiről egy egyetemi cikkben írtak a legjobban, miszerint ő az a lány az iskolában, aki néha szeret mezítláb mászkálni a folyosón és Levi's-t hordani. Gimnáziumban sokat bántották bőrbetegsége miatt, de nem csak azért számított különcnek, hanem mert ő egyáltalán nem utálta a feketéket, sőt, középiskolai éveiben ismerte meg Ma Rainy, Bessie Smith és Lead Belly zenéjét is, majd eldöntötte ő is énekesnő lesz. 19 évesen rögzítette az első dalát, a What Good Can Drinkin' Do-t, ami egy igazi alkoholfűtötte delta blues szerzemény.

Az énekesnő hamar elhagyta Texast, ahol soha sem tudott igazán beilleszkedni és az egyetemi tanulmányait sem fejezte be végül. Átköltözött San Franciscóba, ahol megismerkedett Jorma Kaukonennel, a későbbi Jefferson Airplane-taggal, vele és Kaukonen feleségével összeraktak pár számot, amiket The Typewriter Talk címmel adtak ki később bootlegként. A cím onnan jönn, hogy Margaret Kaukonen egy írógépet használt ütős hangszerként. Az alig 21 éves Joplin ekkor már kőkeményen drogozott, rengeteg amfetamint használt és néha heroinnal lőtte magát, de a hallucinogén anyagok és az alkohol sem számított nála megvetendőnek. A rengeteg speedtől aztán annyira lefogyott és rossz állapotba került, hogy barátai összedobtak neki egy buszjegyre és hazaküldték Texasba.

Otthon kicsit lehiggadt, kerülte a piát és a cuccozást, ismét megpróbálkozott az egyetemmel és pár dalt fel is vett egy stúdióban. Az egy szál gitárral fellépő énekesnő felkeltette az érdeklődését a Big Brother and the Holding Companynek, akik kezdtek egyre ismertebbek lenni a San Francisco-i hippik körében és rávették Joplint, hogy csatlakozzon hozzájuk. Az elején kifejezetten kerülte a drogokat és Dave Getz zenekari társával külön figyeltek arra, hogy senki se lője magát az együttes jelenlétében. 1966-ban az egész zenekar egy nagy házba költözött, ahol kommunában éltek együtt és sokszor buliztak a Grateful Deaddel, akik alig két mérföldre laktak tőlük.

Hamar szerződést kaptak egy független kiadótól Chicagóban, ahol aztán Joplin újra inni kezdett. Itt felvettek pár dalt, majd hazautaztak Kaliforniába. A zenekar vezetőjének, James Gurley feleségének hatására Joplin ismét rákapott a heroinra, Gurley neje pedig nem sokkal később drogtúladagolásban meghalt. Ennek ellenére az együttes egyre keresettebb lett, egyre messzebbre jártak koncertezni. 1967-ben jelent meg a zenekar első nagylemeze pár héttel azután, hogy hatalmas közönségsikert arattak a Monterey Pop Fesztiválon, ahol Cass Elliotot a Mamas & the Papasból teljesen lenyűgözte az énekesnő teljesítménye.

A koncertsikert egy új menedzser, keleti parti turné és egyre nagyobb sajtóvisszhang követte, de a reflektorfényből csak Janis Joplinnak jutott, aminek köszönhetően egyre többször kezdték el Janis Joplin and Big Brother and the Holding Companynek hívni az együttest, ami valljuk be, kissé röhejesen hangozhatott már akkor is. A többi zenekartag érthető módon kezdett kiakadni Joplin sztárolásán, akit viszont egyre többen győzködtek, hogy hagyja ott az együttest, úgyis mindenki csak rá figyel. Ennek ellenére a második lemez munkálataihoz még együtt kezdtek hozzá úgy, hogy Joplinból előbújt a munkamániás. A Cheap Thrills aranylemez lett, nyolc hétig volt első helyen a Billboard 200-as listáján, és olyan klasszikusok szerepelnek rajta, mint a Piece of My Heart vagy a Summertime.

Végül 1968 szeptemberében hagyta ott a zenekart és összerakta maga mögé a Kozmic Blues Bandet. Zeneileg itt egy jóval könnyebben fogyaszthatóbb, Otis Redding-féle rhythm 'n' bluest játszottak, ami próbált teljesen eltérni Joplin előző együttesétől. Az énekesnő ekkoriban már egyes vélemények szerint napi 200 dollárnyi heroint nyomott magába, de az I Got 'em Ol' Kozmic Blues Mama! felvételei alatt Gabriel Mekler producer házában lakott, hogy távolt tartsák a drogoktól. A Kozmickal egy európai turné is összejött neki, majd egyre több meghívást kapott tévéműsorokba mind Európában, mind az Egyesült Államokban.

A Kozmic Blues Band albuma is aranylemez lett, de közel sem volt akkora siker, mint a Cheap Thrills, ami talán Woodstock után nem is volt annyira meglepő. Úgy reklámozták a fesztivált Joplinnal, mint főfellépővel, hogy az énekesnőnek a fellépés napjáig nem is tudta hol fog zenélni, pedig gyanús lehetett neki, hogy miért kell a terhes Joan Baezzel helikopterrel odautazni a helyszínre. Tíz órát várt a backstage-ben mire színpadra léphetett, addig pedig belőtte magát és piálni kezdett. Utólag ő maga sem volt elégedett a koncertjével, de közönség így is imádta és ott maradt a fesztivált záró Hendrix-fellépésig.

1969 végére feloszlott a Kozmic Blues Band, Joplin pedig 1970 februárjában elutazott Brazíliába, hogy kicsit rendbe szedje magát. Összejött egy amerikai férfival, leszokott a heroinról és a piáról, látszólag minden rendben volt körülötte. Később azonban hazautazott Amerikába és ott folytatta, ahol abbahagyta, vagyis ismét lőni kezdte magát, aminek következtében Brazíliában megismert szerelme elhagyta. Erre az énekesnő úgy reagált, hogy összehozott magának egy új zenekart, a javarészt kanadaiakból álló Full Tilt Boogie Bandet, ami remek visszajelzéseket kapott a sajtótól és a rajongóktól, hamar el is kezdtek turnézni. Joplin ekkor azt állította, hogy teljesen leállt a drogokkal, viszont egyre keményebben kezdett inni.

Joplin legutoljára 1970 augusztusában lépett fel Full Tilt Boogie Banddel, majd a Doors producerével kezdtek bele egy új album stúdiómunkálataiba. Az énekesnő összejött egy 21 éves egyetemista kokaindílerrel, akivel szeptemberben már össze is házasodtak. A felvételek alatt Joplin ismét rákapott a heroinra és végül nem élte meg az album kiadását. Október 4-én találtak rá a hotelszobájának padlóján, túladagolta magát heroinnal, ráadásul ivott is. Ahogyan kortársa Jimi Hendrix, úgy ő is 27 évesen halt meg, ezzel bekerülve a 27-esek klubjába. A lemez végül Pearl címmel 1971 januárjában jelent meg és minden idők legsikeresebb Janis Joplin-albuma lett, négyszeres platinalemezes besorolást ért el és első helyig jutott a Billboard-listán is.