Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A mostani dalmegosztás rovatban pótoljuk az eddig elmaradásunkat, és megmutatjuk a Bobafett új albumát, de megnézzük a derTANZ bemutatkozó nagylemezét illetve Kovary friss EP-jét is. Lesz még új dal iamyank közelgő kislemezéről, hét szerzemény négy és fél percben a Rákositól és két figyelemreméltó szám a Tumo nevű zenekartól.
Bobafett - Cipőre jobb, mint a szemrehányás
Kissé megkésve jutott eszünkbe írni Bobafett új nyolcszámos hanganyagáról, de ezúton pótoljuk az elmaradást. A nyíregyházi rapper hozta a szokásos formáját a Cipőre jobb, mint a szemrehányáson: van itt régi poénra alapuló, a facebookos pittyegéssel az őrületbe kergető közösségi médiás ökörködés (Nagyárpi), riksás élménybeszámoló Amszterdamból, amely egy bizonyos résznél akarva-akaratlanul megidézi a Belga Külföldi című dalát (Bobataxi) vagy a mindenféle polkorrektséget nélkülöző Edda-paródiával kezdődő De hát nem is ők nyertek. Az nem újdonság, hogy Bobafett írja az egyik legszórakoztatóbb rapszövegeket itthon, ebben pedig csak megerősíti a mostani lemeze, amit képtelenség tarkóig érő vigyor nélkül végighallgatni. Ráadásul az egész ingyen letölthető innen.
iamyank - World War
Yank nemsokára elkészül a White Sticks című EP-jével, amely egy kifejezetten kísérletezős anyag lesz főleg a future garage műfajt körbejárva, kissé hanyagolva az eddig rá jellemző glitch-hopot. Az EP-ről itt is van az első dal, de ez csak címében tűnik erőszakosnak, valójában egy nagyon finom future garage itt-ott apró glitches hatásokkal, erősen posztapokaliptikus atmoszférával, főleg a tengeralattjáró radarjára hasonlító pittyegéssel.
Kovary - Disco Rocking EP
Kőváry Péter megállíthatatlanul termeli ki magából az új megjelenéseket, most a Disco Rocking EP a legfrissebb, amelynek már a nevéből is könnyű kikövetkeztetni, melyik zenei korszakot próbálja megidézni. A háromszámos kislemezen keveredik az italo és a nu disco, a filter house és a funky, a Why Tonight Tonight pedig már első hallás után egy tökéletes klubslágernek tűnik. de a címadó dal a személyes kedvenc, aminek hallatán még Don Johnson is zoknit húzna.
derTANZ - Kaktusz
A magát csak lo-fi és free punk műfajba soroló derTANZ kihozta az első nagylemezét, a Kaktuszt. Már az első pár szám meghallgatása után abszolút helyénvalónak érezzük a free punk megnevezést, mivel tényleg nehéz bármiféle folytonosságot felfedezni a vastag zajhálóba burkolózó számokban, na, nem mintha ez bármennyire is zavarna. Mondjuk az Over Your Cities Grass Will Grow dögös stoner hangulatát irgalmatlan csépléssel szakítják meg, de ez az egyetlen kissé zavaró free punk momentum, amit muszáj vagyok kiemelni. Ellenben az olyan vadító hallójárati támadások, mint a Terror Mirror Terror vagy az A Statue a legjámborabb emberből is képesek lehetnek kihozni az éhező barlangi medvét. Az album legjobb darabja részemről a The Trap című erős Dead Kennedys-hatással bíró dal, ami egy nagyszerű példa arra, hogy miért nem csak egy agyontorzított szobapunk alkotásról beszélünk a Kaktusz esetében. Ha lehetne kívánnom valamit, akkor az az lenne, hogy legyen szíves egy pénzes pártfogó karon ragadni a zenekart és egy rendes stúdióba rángatni őket, ahol minőségi hangzással, profi körülmények között rögzíthetik a következő albumukat, mert ennyi klassz ötletet vétek barkács módszerrel felvenni.
Rákosi - IV
Az egyik legmenőbb zenekarnévvel rendelkező Rákosi hardcore punk formációnak hétszámos anyaga a négy és fél percet sem éri, de valahol pont ebben rejlik az egész zsenialitása, hogy mire ezeket a sorokat leírom, addigra már véget is ér az egész.
Tumo - Megint jönnek / Rád gyújtják a várost
Bevallom férfiasan, már fogalmam sincs hol találkoztam először ezzel a két dallal, így egy nem túl hosszú guglizás után sem találtam róluk egy Tumblr-bejegyzésnél és egy minimális Last FM-profilnál többet találni. A Bandcamp-tagjeik alapján árpádföldi zenekar mindkét számán harapni lehet a mindent beborító tesztoszteront és tele van nagyon ötletes gitártémákkal. A Rád gyújtják a várost esetében a nyögdécselő éneket is ki kell emelni, amiből alig lehet érteni bármit, de pont ettől lesz vészjóslóan vagány a végeredmény. Persze az ő esetükben is szívesebben vennék rendes stúdióhangzást, de ez már egyéni szociális probléma.
