Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Kissé kaotikus volt az idei Szigeten az interjúzás. Volt három is, amiket lényegében az utolsó utáni pillanatban mondtak le a zenészek különböző kifogásokra hivatkozva. (A Blink-182-nak mégsem volt kedve, Lily Allen a késő férjéért aggódott, Brody Dalle nem mondott okokat, de biztos a gyerekeivel volt.) A Korn is rosszul indult, mert a zenekarba nemrég visszatért alapító-gitáros Head elfelejtett vécére elmenni, így a kapott tíz perc fele várakozással telt, de aztán mégis sikerült beszélgetni vele. Már ha az éppen odatévedő másik alapító-gitáros Munky nem dumált bele. (Fotók: Martin Wanda)
Nemrég Munky kiposztolt egy fotót a Hater klipjének egy kockájáról. Mit lehet tudni róla?
Head: Mit rakott ki?
Egy képet, amin egy alak van, mintha szarvasagancs lenne rajta és mintha véres lenne.
Head: Na igen. Nagyjából ennyi is, amit elmondhatok. Nagyon sötét és kemény, de nagyon illik a dalhoz és megjelenik benne néhány rajongó, vagyis az, amin átmentek. Nagyon kemény ugye a dal mondanivalója is. Arról szól, hogy azok, akik gyűlölnek vagy utálkoznak valami miatt, mit tudnak tenni azzal, akit gyűlölnek. Azt az embert ez belülről eszi. A videó pedig nagyon művészi lett, nem hasonlít az eddigiekhez.
Szerepeltek is benne?
Head: Várj, nem tudom mennyit mondhatok el róla. De kérdezzük meg! Munk’ mit mondhatok a videoklipről?
Munky (aki éppen bejött az öltözőbe a hűtőben turkálni): Hogy érted, hogy mit mondhatsz el?
Láttam, hogy kiraktál egy képet az Instagrammra...
Munky (közbevág): Nem én voltam.
Head: Az a kérdés, hogy benne leszünk-e, megmondhatom?
Ha ez ekkora titok, akkor kivárjuk, nem gond.
Munky: Majd kirakok egy trailert is.
Head: Mindegy, nagyon jó lesz a klip akkor is, ha benne leszünk, meg akkor is, ha nem. Nézze meg mindenki.
Munky: Akkor ezt megoldottátok. Na megyek is.
A klip csütörtökön jelent meg. Nem szerepelnek benne.
Hogy érzed magad, hogy újra a Kornnal turnézol?
Munky (aki még mindig nem ment ki): Mindig siránkozik az időeltolódás miatt.
Head: Jó, ez igaz.
Munky: Na jól van most már tényleg nem pofázok bele az interjúdba.
Head: OK, köszi! Szóval, Európában nagyon szeretek turnézni. Jobban, mint Amerikában. Ott valahogy nem tudok aludni meg ilyenek, itt meg hiába van időeltolódás, valahogy jobban megy az egész és jobban élvezem. Az első néhány állomás nagyon fura volt egyébként, mert elszoktam. Mikor szólóban toltam, akkor mindent én csináltam. Én foglaltam a repülőt, a hotelt, én intézkedtem. Most meg nehéz volt ebből kizökkenni. Mindig mondtam, hogy na itt meg ott tudnánk spórolni, aztán a többiek meg néztek rám, hogy mi bajom van, úgyhogy gondoltam mostmár csak hátradőlök és lesz ami lesz.
Néhány éve azt nyilatkoztad, hogy nem szeretsz turnézni. Min változtattál?
Most már tudok aludni és ezzel minden jobb lett. Előtte a buszban nem ment. Azóta sokat olvasok. És az, hogy vannak, akik szeretnek és eljönnek a koncertekre. Ez nem igazán rólam szól, hanem róluk, az hogy eljövünk ide és valamilyen szinten te megérinted az ő életét. Ezért még ha én éppen kényelmetlenül érzem is magam, nem érdekel, sokkal inkább az, hogy aki eljön és támogat, az tényleg azt kapja, amit szeretne.
Érzed egyébként a különbséget az európai és a tengerentúli rajongók között?
Persze, ezért is mondom, hogy szeretek Európába jönni. Itt valahogy minden olyan más és nyitottabb. Otthon az valósággal elképzelhetetlen, hogy Cee Lo Green után játszunk, mert az emberek nem értenék, hogy ez a két zenekar hogy jön össze. Itt meg fel sem tűnik senkinek. A közönség meg... Na jó elmondom! Voltunk az amerikai Mayhem fesztiválon Avanged Sevenfolddal játszottunk vagy 5-7 koncertet. Az első sorokban az emberek karba tett kézzel álltak. Na őket biztos semmilyen formában nem érintette meg a koncert. Átjössz Európába, itt meg mindenki ordibál, meg ugrál és jól szórakozik. Szerintem jobban értékelik itt az emberek a zenét. Vagy éppen kint gondolják úgy, hogy akkor vagy cool ha még véletlenül sem látszik rajtad, hogy szórakozol.
Mikor kiléptél a Kornból, Munky azt mondta, hogy olyan ez mint a válás. Most akkor újraházasodtatok, vagy csak randiztok, vagy mi van?
Nem is tudom. Egyszerre egy évben gondolkozunk, és most éppen olyan, mint régen. Szóval akkor újraházasodtunk. De sosem lehet tudni mit hoz a jövő. Most ez van, de nem tudom mi lesz jövőre vagy öt év múlva is ugyanennyire lelkes leszek-e.
David Silveria az exdobosotok elég barátságtalan nyilatkozatokat tett mostanában a Kornról. Mennyire érdekel ez titeket?
Milyen szépen fogalmaztál! Nem szabad így beszélni, ahogy ő tette. Nekem nincs vele bajom, meg én vagyok a csávó, aki éppen most jött vissza, szóval próbálok kimaradni belőle. Én csak a legjobbakat kívánom neki. Szerintem nem erőszakoskodhatsz dolgokkal, főleg ha mérges vagy. Hagyni kell, hogy alakuljon minden, ahogyan kell és türelmesnek kell lenned. Ha agresszív vagy, azzal csak ellöksz magadtól mindent és a cél is egyre távolabb kerül. Nem akarok nagyon belefolyni, ezért nem is beszéltem vele, mert nem mondhatom meg neki, hogy csináld ezt vagy azt. Ez az ő köre Jonathannal, aki szintén elég mérges rá.
Mi van a szólóprojekteddel, a Love and Death-szel?
Új lemezt csinálunk, és még sosem örültem ennyire kérdésnek, mert most be is írom a telefonomba az emlékeztetőt, hogy foglaljak repülőjegyet meg ilyesmik. Szóval ezután a turné után visszarepülök és írunk még dalokat és remélem jövő év elején kijön a lemez.
Szóval megint mindent egyedül csinálsz majd?
Kivéve a zenét. Bár a szervezés része sem okoz gondot, de szeretnék csak a zenére koncentrálni a társaimmal, kellene valami jó manager, aki intézi ezeket a dolgokat rendesen.
Láttam, hogy a whosoevers weboldala is megújult. Azzal mi a helyzet?
Igen, azzal is vannak terveim például jövőre egy nagy koncertet szeretnék csinálni, több zenekarral meg sportok is lennének, motocross bemutató, ilyesmikre gondoltam. A P.O.D meg Fieldy is benne van és az a célunk, hogy menjünk és segítsünk a fiataloknak.
