Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Kedden megjelent a U2 új nagylemeze, ingyen. A reklámszöveg persze úgy szól, mintha olyan dolgot csinált volna a zenekar, amit még senki más előtte, de természetesen ez nem így van. Ráadásul kicsit kétes értékű az a lemezmegjelenés, amit kvázi ráerőltetnek mindenkire, akinek iTunes fut a kütyüjén. Meg sem kell venni, hirtelen ott lesz és kész, ha akarod, ha nem. Ennek ellenére azért nagy dolog, igazi breaking hír ez a U2-album, ami a semmiből jött, ráadásul ingyen van. A Rolling Stone segítségével elmondjuk, hogy milyen (még ha csak szubkultúrában is, de) hasonlóan nagy durranások, különleges lemezmegjelenési trükkök voltak az elmúlt évtizedekben. (Természetesen nem csak ezek voltak jelentősek, szóval ki lehet bátran oktatni a kommentekben!)
Guns N' Roses (1991)
A zenekar az Appetite For Destructionnel a csúcsra jutott. A rajongóknak viszont jó sokáig, négy évig kellett várniuk a következő nagylemezre, de megérte. Egyszerre kaptak két duplalemezt Use Your Illusion I-II címmel. Akkora volt az érdeklődés, hogy a boltok éjfélkor kinyitottak, hogy már a lemezmegjelenés első pillanatában meg lehessen venni az albumot. Csak Amerikában 500 ezer példány kelt el reggelre.
Radiohead (2007)
A digitális megjelenések korában a Radiohead szólt talán a legnagyobbat. Az angol zenekar teljesen váratlanul, szinte minden előjel nélkül adta ki az In Rainbowst. Egyszer csak bejelentették, hogy itt a lemez, tíz nap múlva le lehet tölteni. Hivatalosan nem ingyen volt, de a fizess amennyit akarsz metódussal bárki lehúzhatta fizetés nélkül is a lemezt. Az akció vége állítólag az lett, hogy a lemezkiadójától frissen megszabadult Radiohead soha ennyit nem keresett lemezeladással, mint ekkor.
Nine Inch Nails (2007 és 2009)
Trent Reznor a Year Zero albumnál vírusmarketinggel kampányolt a lemezének. "Véletlenül elhagyott" pendrive-okról lehetett a kiszivárgott dalokat meghallgatni, illetve egyfajta össze-esküvéselméletes színezetet is kapott az egész. Az HBO állítólag sorozatot is akart a lemez konceptsztorijából, de végül ebből nem lett semmi. A következő évben Reznor ingyen adta az instrumentális Ghosts I-IV első részét, majd ezt megfejelte a The Slip nagylemezzel, amit viszont teljes egészében ingyen lehetett letölteni bárkinek. Reznor egyébként torrentre is pakolgatott fel Nine Inch Nails-cuccokat, leginkább olyanokat, amikkel a kiadójának baja volt.
Prince (2010)
Prince a 20Ten lemezét újságokhoz csomagolva adta ki. Angliában például a Daily Mirrorhoz adták ingyen, Németországban pedig a Rolling Stone-hoz volt. Becslések szerint 2.5 millió példány ment így el belőle, bár ugye az már más kérdés, hogy mennyien hallgatták meg ténylegesen az albumot. Ami mellesleg a mai napig nem jelent meg normál terjesztésben.
Kanye West (2010)
West olyan sok dalt vett fel a My Beautiful Dark Twisted Fantasy nagylemezére, hogy ténylegesen nem tudott vele mit kezdeni. Dupla albumot nem akart, így jobb híján azt találta ki, hogy péntekenként ingyen felteszi a maradékot a netre. Ráadásul az ilyen elszórt dalok között volt Jay-Z-vel, Nicki Minaj-zsal vagy Bon Iverrel is közös szerzemény, a kritikusok szerint pedig egyik sem töltelékszám. A marketing mindenesetre működött, a nagylemezt agyonajnározták, West pedig azóta sem tud tévedni.
Death Grips (2012)
A Death Grips 2012-es The Money Store lemeze tök simán megjelent az Epic lemezkiadónál. Tovább viszont nem igazán ment simán az együttműködés. Kezdődött azzal, hogy a trió abbahagyta a turnéját, hogy felvegye a következő albumát, ugyanis ugyanarra az évre tervezték mindkét lemezt. A kiadó viszont csak 2013-ban akarta a friss anyagot látni, amire a Death Grips reakciója egy november 1-én kiadott ingyenes album lett, amihez ráadásul korhatáros borító is járt. Még ebben a hónapban elváltak a zenekar és a kiadó útjai. Mondjuk a Death Grips azóta feloszlott, a kiadó meg még mindig működik.
Godspeed You! Black Emperor (2012)
A Godspeed You! Black Emperor alaposan meglepte a rajongókat, mikor a bostoni koncertjük merch-pultjánál a pólók, pulóverek között azt is olvashatták, hogy ott az új album, amire már tíz éve várnak. Csak így, minden reklám nélkül, bakeliten, és nem is boltban. Azóta persze az év lemeze is lett Kanadában az Allelujah! Don't Bend!.
Boards Of Canada (2013)
A Boards Of Canada új lemezére is nyolc évet kellett várniuk a rajongóknak, hogy aztán jó alaposan felkavarja az érzéseiket a csapat. Az áprilisi Record Store Day alkalmával összesen hat 12 inches bakelitet adtak ki különböző boltokban, amiken semmi más nem volt, csak a duó neve, illetve egy-egy kód. A kódokat összerakva már zene is szólt, aminek vége a Tomorrow's Harvest album lett pár hónappal később. A lemezpremier is különleges volt: a sivatagba hívták a rajongókat, aztán közösen meghallgatták az albumot. Mondjuk hasonló lemezhallgatósdit a Daft Punk is csinált a legutóbbi albumával.
Beyoncé (2013)
A Rolling Stone Beyoncé akcióját a Radiohead lemezmegjelenéséhez hasonlította jelentőségben, és van is igazuk. Beyoncé új albuma teljesen a semmiből érkezett, csak az iTunesról lehetett letölteni, és mindegyikhez járt egy klip is. Mindezt úgy, hogy egyszerűen felrakták a lemezt a zeneboltba és kész. Semmi sajtóanyag, semmi bejelentés, semmi promo. A rajongók tudták, hogy Beyoncé dolgozik az új lemezén, de csak 2014-re számítottak belőle valamire, így sokkolta őket a karácsony előtti meglepetés.
Wu-Tang Clan (2014)
Ez a lemez még nem jelent meg, csak megy felhajtás körülötte. Lesz egyszer egy normális album, illetve lesz a 31 számos The Wu – Once Upon a Time in the Shaolin. Ezt összesen egy példányban gyártják le, és csak múzeumokban lehet majd meghallgatni, szigorú felügyelet mellett. A végén majd elárverezik, aki pedig megveszi, azt csinál vele, amit akar. Reklámnak mindenesetre jó.
