Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Lehet már mondtam itt valahol, de elmondom még egyszer. 1999-ben öcsémmel indítottunk Gyöngyösön egy rockműsort a helyi Saturnus rádióban. Nem figyeltek ránk eléggé, aztán egyszer csak azt vették észre, hogy ott bénázunk heti két órát a stúdióban. Az volt a műsor címe, hogy Rock Is Dead. (Hahh, már akkor is a rock halálát vizionáltuk, pedig akkor még nem is bírtam Kanye Westet.) Csinálgattuk, csinálgattuk, aztán egyre többen figyeltek fel ránk a zenekarok közül (nyomtuk ezerrel a ROCKOT, az ilyesmi meg terjed a színtéren, ugye). Olyanok jöttek a műsorba vendégként, mint a Superbutt, Téglás Zoli, a Mood, a Stonehenge, de a Freshfabrikkal vagy a Tankcsapdával is interjúztunk, ilyenek. És jöttek a demók is, egyre több.
Az egyik legkínosabb ezek közül az volt, amelyik írott CD-n érkezett, valami kegyetlen béna borítóval, ami ugyan nyomtatva volt, de kézzel is ráfirkáltak. A szintén kézzel írott kísérőlevélben közölte a zenekar, hogy nagyon jönnének hozzánk a műsorba vendégként. Mi nem akartuk, mert eléggé, hogyismondjam, furcsa zenét játszottak, de aztán emailben is elkezdtek erősködni, és mivel a demón lévő első számuknak kurva jó Kyuss-riffje volt, így beadtuk a derekunkat. Gondoltuk fél óra alatt lezavarjuk az egészet, aztán lesz még másfél óránk normális zenét is játszani. Végül lejöttek, hoztak új demót, maradtak két órát, mi meg szép lassan megszerettük azt a furcsa zenét.
Az említett demó az Isten Háta Mögött Le a fejjel anyaga volt, vendégségbe pedig Bokros Csaba gitáros, Győrfi István basszusgitáros és Pálinkás Tamás frontember jött. Hortobágyi László dobos állítólag azért nem volt jelen, mert még túl fiatal volt. Itt aztán előadták magukat, az az ötven rádió hallgató megtudhatta alakulásuk számtalan verzióját, egyéb más baromságot, meg hallhatta az új demót, ami nagyon blackmetalos lett. Olyan büszkék voltak erre a rádiós szereplésre, hogy sokáig az virított az extrémen minimalista, ékezetek nélküli honlapjukon, hogy
voltunk a radioban. a rockisdead radioban.
Az ez utáni években a zenekar az un. intellektuális, értő rockerek és metálosok kedvence lett országszerte, de a lényeg, hogy mi indítottuk be a karrierjüket, igazából nekünk köszönheti a világ az Isten Háta Mögöttet. Tuti, hogy az ötven (na jó, lehet csak harminc) hallgató között volt az a mecénás, aki aztán milliókkal dobta meg őket, és ezzel befuthatták ezt az őrületes karriert.
Aminek most vége. Köpnek ránk, rajongókra, és 15 év, négy nagylemez után befejezik. Egyik erre menne, a másik arra. Ez meg annyira nem összeegyeztethető. Szóval most nincs tovább. Egy időre, mert lesz még itt egy az irány, meglássátok.
Én a demóikkal búcsúzom el szépen. Igazából ezek után kellett volna feloszlaniuk, egy rendes zenekar így csinálta volna.
