Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Óriási buli volt tegnap. Kiderült, hogy nem csak mi vagyunk akkora ökrök, akik azért is eljöttek. Újdonsült barátaink közül ketten Németországból érkeztek haza. Azt mondták, évek óta hagyomány, hogy itt találkoznak a cimborákkal, most is ez volt a terv, és nem tudták már áttenni a szabadságot. Ha már így alakult, próbálják minél jobban érezni magukat. Sikerült. Mivel a kemping személyzete éppen születésnapot ünnepelt, hamarosan igazi partyhangulat alakult ki, minket sem kellett különösebben buzdítani. Enyhén pityókásan tértem ágyba reggel hatkor.
A helyi vízimentősökkel sikerült összehaverkodni, ami azért is előnyös, mert ha még párszor úgy bemarok, mint tegnap este, akkor nélkülük lehet, hogy csak Szegednél halásznak ki majd augusztus végén. Mondjuk mindegy, a hegyaljás belépő oda is érvényes.
Tibi, az egyik helyi úszómester, aki mellesleg testnevelés/biológia szakos tanár, azt mondta, van jó és rossz is abban, hogy elmaradt a buli. A rossz oldala a nyilvánvaló bevételkiesés, amiben minden helyi lakos érintett. A jó meg az, hogy idén sem kell a hídról beugráló atomrészeg rockereket kimentegetni naponta. Bevallom, egyszer én is átúsztam a Tiszát erőteljesen befolyásolt állapotban oda-vissza. Magammal fogadtam, hogy meg tudom csinálni, kurva jó volt, nyertem tíz percnyi "mekkora fasza gyerek vagyok" érzést, amit persze akkor sem sikerült szexuális kalandokra váltani. Mondjuk ha nem lettem volna beszéd- és járóképtelen részeg, még lehet, hogy szóba is állt volna velem valami menyecske, de ilyen hülyeségekre akkoriban még nem gondoltam.
Persze a zene elmaradhatatlan volt, van wifi a helyen, meg hát fejben is lehet pörgetni a magnót, nem olyan nehéz az huszoniksz év rockerség után. Elsőként érkezett a Hatóságilag Tilos, legalább tízszer eljátszották nagy slágerüket, a Kapuvári buzibárt, osztatlan sikert aratva a közönség körében. Utánuk jött a legendás Rózsaszín Pittbull, hozzájuk a napokban visszatért alapító énekesük, aminek épeszű ember csak örülhet. Kassai Gabi, vagyis Apu magabiztosan vezényelte a zenekart elmaradhatatlan sátánkeresztes szerkójában. Olyan dalokkal, mint a Kiverem ha kell, vagy a Láncossapkás fiúk, nem lehet tévedni egy rockfesztiválon. Hétfőn Dunaújvárosban se tették, itt is sikert arattak volna, ha játszanak.
A Killing Joke hihetetlenül jó volt. Öt éve, amikor Pesten játszottak. A kultikus posztpunk zenekar sosem lett igazán népszerű, ugyanakkor talán az egyik legnagyobb hatású banda az extrém metál színtéren. Nélkülük a mai formájában biztosan nem ismernénk olyan zenekarokat, mint a Godflesh, a Napalm Death, vagy a Voivod, az meg kézenfekvő katasztrófa lenne az egyetemes zeneművészetre nézve. Az őrült tekintetű Jaz Coleman hangja talán még reszelősebb lett az elmúlt években, hiszen dohányzik. Már alig várom, hogy újra lássam őket.
A most épp a Formulas Fatal To The Flesh lemezt nem turnéztató Morbid Angel mindig minőséget produkál, függetlenül az aktuális felállástól. Pete Sandoval visszatérése örvendetes lesz, bár mióta megtért, már nem annyira jók a grindolásai a sátánista haverjaim szerint, de azért a lába még rendben van. Kettő van belőlük. Nem a sátánista haverjaimból, Pete lábaiból. Erik Rutan szerencsére erre a turnéra is eljött, oda-vissza passzolták egymásnak a szólókat Azagthothtal 1997-ben, élmény volt őket figyelni, pedig ott sem voltam.
Az igazi szenzációt a Led Zeppelin összeállása jelentette. Jimmy Page hihetetlen gitáros, és hát nyilván Robert Plant és John Paul Jones is zseniálisak még mindig, pedig már egyikük sem mai gyerek. Bonzo a szívét is kidobolta. Sajnos több mint harminc éve meghalt, így most sem léptek fel. Viszont állítólag jövőre összeáll Lenny Kravitz haja. Nagyon várjuk, remélem, ti is. Ma a Darkthrone is fellép, azt beszélik.
