Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Molnár Ferenc Caramel a TV2, sőt Magyarország első énekes tehetségkutatójában, de annak a második szériájában tűnt fel, amit meg is nyert. A karrierje azóta stabil pályán halad. December 20-án jubileumot ünnepel egy nagyszabású Aréna koncerttel, azután visszavonul egy kis időre. Erről is beszélgettünk, de arról is, hogy miként jutott el hátrányos helyzetű fiatalként Magyarország egyik legnagyobb színpadjára.
Hol nőttél fel?
Egy klasszikus cigánytelepen, Törökszentmiklóson. Ez nagyon befolyásolta az életemet. Sok függ a gyökereimtől. Amikor az embernek elkezd kialakulni a személyisége gyerekkorban, akkor a környezet abszolút meghatározó élmény.
Ki akartál törni ebből a környezetből vagy úgy alakult az életed, hogy kikerültél onnan?
Soha nem azért csináltam valamit, mert el akartam szakadni ettől. Örökké a részem a cigánytelep, a romaság. Az egy természetellenes dolog lenne, ha ettől elválasztanám magam. Viszont nyilván szerettem volna az életemben valami nagyobb dolgot elérni, mint azt, hogy egy cigánytelepen megöregedve, alkalmi munkákból élve tengessem az életemet, vagy hogy örökké a szegénység és a nélkülözés határozza meg a mindennapjaimat. Ilyen tekintetben természetesen ki akartam törni, de szerintem ez természetes dolog.
A Megasztár győzelemtől számítod a jubileumot, de előtte is foglalkoztál zenével.
Nyilván ez egy PR-fogás. Egy óriásplakátra sokkal elegánsabb felírni, hogy 10 év, mint azt, hogy 11 és fél. Ez a dátum a casting, amikor bejutottam a Megasztárba. De ha ezt vesszük, felírhattam volna, hogy 33 év, hiszen annyi éves vagyok, és kis túlzással születésemtől fogva foglalkozom zenével. A 10 év egy kerek szám, és jól hangzik.
Szerinted egyértelmű volt, hogy Megasztár győztesként egy 10 éves karriert tudsz majd felépíteni magadnak?
Nem törvényszerű. Semmi nincs borítékolva, hogy egy tehetségkutató győzelem után akkor te fennmaradsz, és 10 év múlva is jelen vagy ezen a porondon. És az sem törvényszerű, hogy ha valaki nem nyeri meg, akkor lemorzsolódik. Minden ilyen fórum egy lehetőség arra, hogy megmutasd magad. Te döntöd el, hogy mit kezdesz ezzel a lehetőséggel, még akkor is, ha éppen te vagy az első kieső a műsorból. Mivel csak feltételezés, hogy másképpen alakulhatott volna, ezért azt sem tudom, hogy mi lett volna, ha nem nyerem meg. Biztosan próbálkoztam volna a szakmában, de a Megasztár hozta meg az az ismertséget, és azt a kapcsolatot a közönséggel, amiből azóta is próbálok építkezni.
Te viszonylag hamar döntöttél úgy, hogy a haknit háttérbe szorítod, és leginkább élő zenekarral lépsz fel. Mennyire rentábilis élő zenekarral koncertezni?
Sokat gondolkodtunk ezen, mert kockázatos. Az volt a szerencsém, hogy közvetlenül a Megasztár után is élő zenekarral kezdtem el koncertezni, úgyhogy ez a klasszikus „lehaknizzuk az országot” szindróma kimaradt. Azt azért meg kell jegyezzem, hogy a mai napig vannak úgymond haknijaim. Amikor technikailag megvalósíthatatlan a zenekari játék, akkor elmegyek félplaybackben fellépni. Nekem ez nem derogál. Egy ilyen fellépésen is lehet élményt okozni a közönségnek. Természetesen azon dolgozunk, hogy az összes fellépés teljesen élő legyen. A zene, az mégiscsak akkor zene, ha a zenészek hangszert fognak a kezükbe, attól minőségi a produkció, ha egy zenekar támasztja alá. Ezt sok munkával el lehet érni.
Milyen megjelenési forma van ma Magyarországon, ahol meg tudod mutatni magad? Észrevehető, hogy zene kifejezetten háttérbe szorult, nem csak a rétegzene, hanem a popzene esetén is. A bulvár például szerinted jó megjelenési forma?
Ez nagyon jó kérdés. Az első és legfőbb megjelenési forma a zene. Amikor az embernek vannak dalai, mondanivalója, akkor természetesen érdemes kihasználni mindent, akár a bulvárt is. Szerintem az sem egészséges, ha teljesen elzárkózol a bulvár médiától. Egyszerűen azért, mert nem tudod kikerülni, ha nem is állsz szóba vele. Szerintem nem baj, ha az ilyen műsorokban szerepel az ember, mert azt gondolom, mert az is azt jelenti, hogy érdeklődés van irántad. Ebben meg kell találni az egészséges egyensúlyt. Én ebben sem szeretek sznobot játszani. Szerintem ezeken a fórumokon is lehet értékes gondolatokat közölni. Adok is a bulvármagazinoknak valamit, amit a magazinnak jó, amit egyébként akkor is elmondanak helyetted, ha te nem teszed. Például volt az esküvőnk három hónappal ezelőtt. Ez egy olyan történés volt, amiről ha nem mondunk senki semmit, akkor nehezen tudtunk volna kontrollálni a helyzetet, aminek nem lettek volna kellemesek a következményei. Elmondtuk egyszer vagy kétszer, de aztán már nem. Én nem vagyok egy görcsösen szerepelni vágyó ember.
A zene viszont tényleg nem kap elég figyelmet, sőt szerintem semmilyen művészet. Ez szerintem nem magyar sajátosság, talán az egész világon így van. Az emberek teljesen más problémákkal küszködnek, és kezdenek elmenni az ilyesfajta értékek mellett. A zene a húszas években, a hatvanas években vagy akár a hetvenes években a zene sokkal inkább az életünk szerves része volt, mint ma. Akkor még érzelmileg olyan szinten kötődtek a zenéhez az emberek, ami ma már nagyon nem jellemző. Erre elkezdett felépülni egy iparág, egy üzlet, ami miatt ez megváltozott. Természetesen a mai világban is meg lehet találni a zenében az értéket, de én örülnék annak, ha a zene sokkal központibb szerepet kapna az életünkben, mint most. Amúgy igen, irtó kevés fórum van erre. Ha megnézed, az elsődleges fórum, az a Youtube, amit egyre inkább lehet használni. Én magam már a legtöbb zenét streamelős oldalon hallgatom. Ez a zene új iránya. Persze nem mindenki netezik gyakran. Én próbálom rávenni a közönséget a közösségi média használatára, de ezt sem lehet erőltetni, mert túlzott mértékben ez sem egészséges. Nem jó, ha az ember egyfolytában a Facebookon lóg. Viszont arra nagyon jó, hogy kicsit interaktívabb módon tudj értekezni a közönségeddel, vagy dalokat megmutatni stb. A facebook arra jó, hogy saját magad kontrolláld, hogy mi jelenik meg rólad, és úgy tudd megmutatni, hogy te milyen vagy, milyen a zenéd, hogy nem avatkozik bele senki.
A karriered során mindig is foglalkoztatott, hogy üzenetet közvetíts a zenéddel?
Szerintem a zenének feladata, hogy ne cél nélkül szórakoztasson. Szerintem az rossz, ha az ember mindig csak azt akarja, hogy „á, valami aláfestő zenét csináljunk már, mert a szegény közönség annyira nem akar mást, nehogy már el kelljen gondolkodni”. Nekem meggyőződésem, hogy az emberek nem ilyenek és gondolkodnak, élik az életüket, még akkor is, ha küzdelmesen. Szerintem nekik is jó érzés olyan zenét hallgatni, amiben van tartalom, van üzenet. Én emiatt tudatosan törekszem, hogy ha nem is öncélú üzenetet adjak át, de hogy a gondolataimat legalább elmeséljem. A zene érzelmi műfaj, és szerintem akkor hiteles, ha személyes. Ha meghallgatod egy dalomat, egy lemezemet, akkor megismersz engem. Tudni fogod, hogy mit gondolok a szeretetről, a háborúról, vagy akár a környezetvédelemről. Nagyon nem szeretem, ha a zenében énekelnek a vakvilágba a semmiről, összefüggéstelen mondatokat rakva egymás után. Manapság gyakran van, hogy bekapcsolom a rádiót, és elgondolkozok, hogy ez a dal vajon miről szólt, mert nem volt benne semmi.
Az utolsó lemezed alapján mintha borúsan látnád a világot.
Nem feltétlenül van így szerintem. Inkább az lehet, hogy bátrabban mondtam ki, amit gondolok. Abszolút nem látom borúsan a világot. Itt van a családom, itt van a kislányom, én egy boldog ember vagyok. Ettől függetlenül engem is foglalkoztat, hogy milyen világban élünk, mi történik a hazánkban, és egyáltalán mi az a környezet, ami engem körülvesz, és formál engem, vagy hogyan formálódik benne a gyermeke jövője. Ezek szerintem olyan dolgok, amiket hébe-hóba azért ki kell mondani egy popelőadónak is, még ha a popzene egy könnyű műfaj is. Tudatosság egyébként nincs benne, mert egyszerűen ez jön belőlem. És igenis el akartam mondani, hogy szerintem az emberek dobozokban keresik a megváltást, hogy vásárolunk és fogyasztunk és eldobjuk és újra veszünk mást, és minden eldobható és instant.
A közelmúltban történt párizsi merénylet miatt nem félsz kiállni a színpadra?
Eddig ez eszembe sem jutott, pedig ott is ott lesz több mint tízezer ember. Én is csak reménykedni tudok, hogy nem történik ilyen sem az én koncertemen, sem más hasonló eseményen. Számomra nagyon szomorú, hogy ilyenről kell beszélni. Természetesen erről is van véleményem. Én nem kérek semmilyen gyilkosból, szerintem egyik ember sem kér belőlük. Legyen az terrorista vagy legyen az politikus. Soha nem fogunk bizalmat szavazni a gyilkosoknak. Nem lehet a gyilkosságot úgy megideologizálni, hogy mi a gyilkosok pártján álljunk. A terrorizmus nagyon összetett dolog, és nagyon közel van hozzánk. Vannak emberek, akik hoznak olyan döntést, akár politikait, akár gazdaságit, aminek ilyen következményei vannak. Felháborító, hogy emiatt egy város központjában hétköznapi embereket gyilkolnak. Mi, a nyugalmat szerető emberek ebből nem kérünk.
Októberben bejelentetted, hogy visszavonulsz? Miért pont egy évre, és mivel foglalkozol majd ezalatt?
Nem biztos, hogy konkrétan egy év lesz. Alkotni szeretnék. Jó sok dalt írnék. Olyan dolgokkal foglalkozni, amivel nem tudtam az utóbbi egy-két évben. Itt van a kislányom, a családom. Velük is szeretnék több időt tölteni, szeretnék férj és édesapa lenni. Szeretnék új lemezt készíteni, amire idő kell. Nem kell ettől félteni engem. Kell egy kis csönd, hogy visszatérjek új mondanivalóval, új aktualitásokkal. Szerintem ez így természetes. Talán az vezet a kiégéshez, hogy nem tudjuk, mikor kell megállni egy kicsit. Tolják az embere a szekeret, és paráznak, hogy mi lesz, ha nem teszik. Ez egy görcsös dolog az előadókban, hogy ha kivonják magukat a körforgásból, akkor a közönség elfelejti őket. Most azt érzem, hogy erre van szükségem, és ezzel lesz jövőm a szakmában.
Olyan nyilatkozatot is olvastam tőled, hogy szeretnél a popzenén kívül másfelé is kacsingatni.
Ez nem teljesen így van. Én szeretnék popénekes maradni, aki olyan fűszerekkel dolgozik, ami nem feltétlenül könnyűzenei. Persze a popzenének vannak olyan keretei, amik szűkek, főleg az időkorlát. Az Epicentrum lemezen van hat és fél perces szám is. Ebből is látszik, hogy vannak bennem olyan dallamok vagy melódiák, amiket hosszasan tudok csak kibontani. Éppen ezért kezdtem el írni egy musicalt is. Hogy ebből mi lesz, majd kiderül.
Mivel készülsz a jubileumi koncertre?
Ez most nem szimfonikus koncert lesz, bár lesznek vendéghangszerek. Lesz egy dramaturgiája. Nem csak dalokat fogunk eljátszani, hanem történeteket az életemből. Nagyon-nagyon komoly vizuális élményt is szeretnénk adni. Nem egy klasszikus koncert lesz.
