Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
A videóban olyan kemény a legendás floridai death metal zenekar, hogy még a zombik meg hasonló szörnyek sem állhatnak az útjukban. A sztori röviden: a zenekarnak oda kell érni a koncertre, és ezért mindent meg is tesznek. Gróf Balázs természetesen elmondta nekünk, hogyan is jött össze ez az egész:
John Tardy Obituary-énekes látta annak idején a Blind Myself Lost In Time című dalára készült klipet, ami az amerikai Headbangers Ball 2008-as év végi "legjobb klipek" listájára is felkerült. Már akkor leveleztünk egy kicsit egy lehetséges Obituary-klipről, de végül csak tavaly realizálódott a dolog. Aztán amikor élesedni látszott az ügy, először csináltam egy rövid mintát a legelsőnek kijött számhoz, ami elég véres és brutál volt, de végül a Tardy tesók előálltak azzal a sztorival, ami az elkészült klipben látható. Egy klasszikus poénos rajzfilmet gondoltak ki, ami gyakorlatilag a gyerekek is megnézhetnek. Az egész sztorit ők találták ki, én csak pár extra figurát raktam hozzá, de ezt most nem árulom el kiket.
Szóval tessék megnézni az őrületes road movie-t alább!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Mindig öröm, amikor Ginger Baker interjút ad. A Cream dobosa nem igazán szokta visszafogni magát, most sem tette a Forbesnak. Az interjúban elmondja, hogy a Led Zeppelin teljes életművének nagyjából az öt százaléka jön be neki, a többit nem értékeli sokra, és hogy a Led Zeppelin egyáltalán nem töltötte ki a Cream által hagyott űrt. Illetve, hogy John Bonham hiába mondta azt annak idején, hogy két dobos van a rock and rollban, az Ginger Baker és ő, utóbbi szerint Bonham még csak zenész sem volt. Bezzeg Baker, aki már 1960-ban is nagyzenekari műveket írt, és ő igenis dobzenész volt, mondja magáról.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Ugye, hogy milyen menő! Aki esetleg nem tudná megnézni a videót, annak elmondom, hogy a frontember bemászik a közönségbe, feláll rájuk, amolyan hardcore-osan, majd olyan történik, amire még ő sem számított: a felé repülő poharat úgy kapja el, hogy egyből ki is tudja inni, ami benne maradt. Tervezni sem lehetett volna jobban. Na így szerzett magának 15 perc hírnevet a holland John Coffey énekese, David Achter de Molen. A zenekar egyébként olyan zenét játszik, mint a Refused, az Every Time I Die vagy a megboldogult Ghost Of A Thousand, csak rosszabbul.
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Egy kalózfelvétel került a zenekarhoz pár évvel ezelőtt, amelyet alakulásuk évében, 1981-ben rögzítettek kazettára egy józsefvárosi klubban. Ezzel a zenei anyaggal, hangzás- és szövegvilággal, a dalok közé illesztett abszurd versekkel tér vissza Laár András és zenekara – ráadásul a Múzeumok Éjszakáján.