Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Vasárnap este az A38-on lép fel Chris Corner, azaz IAMX. Legújabb nagylemezét mutatja majd be, ami egyben egyébként a legszemélyesebb is eddig tőle. Erről, és még pár dologról, például az újjáéledt Sneaker Pimpsről is kérdeztük telefonon.
Az IAMX-koncertek esetében mindig felvetődik a kérdés, hogy milyen lesz élőben a felállásotok?
Leginkább billentyűs és a dobra is nagy hangsúlyt fektetünk ebben a turnéban, hogy karcosabb, teltebb legyen a hangzás. Én leginkább az énekre koncentrálhatok, néha billentyűzök, de már nem gitározok.
Nagyon fontos kérdés, hogy PolarX, a kutyád is turnézik veled?
Nem sajnos. Pedig imádnám! Nagyon-nagyon hiányzik, mert imádom. Az életemet nagyjából ő teszi ki, úgyhogy nagyon nehéz elválnom tőle mikor turnéra indulok. De azt hiszem nagyon stresszes lenne neki a sok utazgatás, koncertek, a sok ember. Egyébként nagy tervem, hogy egyszer kipróbálom, hogyan viselné, hátha csak én gondolom túl és élvezné az egészet, de most még nem hoztam magammal.
A Metanoia nagyon személyes lemez lett, törődsz a kritikákkal?
Azt hiszem jók a visszajelzések. De tudod, ez nagyon nehéz pont amiatt, amit te is mondtál, hogy nagyon személyes. Ez a lemez az, amiben a legközelebb engedtem a belső vívódásaimhoz az embereket és amivel a leginkább kiadtam magam. Számomra ez a tökéletes lemez, és azt hiszem sokan tudnak is hozzá kötődni pontosan azok miatt a témák miatt, amikről a lemez szól. Rengeteg embernek vannak vagy voltak mentális problémái, és éppen ezért sokan teljesen máshogy tudnak ehhez a lemezhez viszonyulni, ezért sikeresnek érzem. Az üzleti sikerek sosem érdekeltek, ez a fajta siker viszont sokkal nagyobb boldogsággal tölt el.
Féltél attól, hogy lelkileg hogyan fognak rád hatni az esetleges negatív hozzászólások?
Igen, először nagyon féltem ettől, hogy mennyire húz majd vissza, ha lesznek olyanok, akik szerint az egész szar vagy felesleges picsogás. Sosem tudhatod mi lesz a visszajelzés és azt is megértem valahol, a mentális problémák néhány embernek túl bonyolultak vagy összetettek, hogy megértsék. Szerencsére azonban gyakorlatilag mindenki támogatott. Elképesztően szerencsésnek érzem magam, hogy olyan rajongóim vannak, akik megértették, tolerálták, elfogadták a témát és támogattak. Ennek köszönhetem, hogy jelenleg sokkal erősebbnek érzem magam, mint bármikor.
Olyan volt ez neked mint egy terápia?
Igen, bár elég sok terápián vettem részt előtte is. Mikor a lemezt írtam, már a felépülés szakaszában voltam, addigra a legmélyebb dolgokat felhoztam magamból és nagyjából feldolgoztam, ezért könnyű volt a lemezt megírni. A lemezen már csak elmesélem a történetet, de akkor már nem voltam szomorú vagy depresszív. Lezárásként kiírtam magamból az egészet. Egyébként lemezt készíteni bizonyos fokig mindig egyfajta terápia és annak a lenyomata, hogy éppen hol tartasz az életben. Nekem szükségem volt arra, hogy megírjam a pokoljárásomat, hogy aztán tovább épülhessek és túlléphessek ezen.
Egy ideig Berlinben éltél, a Turmwerk volt a kis alkotóbázisod. Még mindig működik?
Igazából most is épp ott vagyok, mert egyszerűbb volt, de az az igazság, hogy árulom a helyet. Egy ideje Los Angelesbe tettem át az otthonomat és ott is vagyok a legtöbbet, szóval most eladó ez a kis komplexum. Bár az az igazság, hogy még mindig imádom, most is süt a nap, szép az idő, ki lehet ülni az udvarra, a stúdió is még úgy-ahogy megvan, szóval most jó érzés itt lenni.
Nehéz olyan helyet találni, ahol szabadon kiélheted magad, együtt lehetsz a gondolataiddal és olyan atmoszférát lehet létrehozni, ahol ezeket a nagyon személyes gondolatokat nyugodt körülmények között fel tudod venni?
Sosem érdekelt az, hogy valamelyik híres stúdióba menjek és ott vegyem fel a lemezem. Mindig azon voltam, hogy bárhol tudjak dolgozni és alkotni. Sosem érdekelt az sem, hogy a legmenőbb cuccok legyenek, meg ezer drága kütyü, egy szép kilátás vagy egy csendes kis kunyhó sokkal nagyobb inspiráció számomra. Sokkal fontosabb, hogy a természettel legyek kapcsolatba, mert az ihlet meg nem pedig a csili-vili stúdió és a felszerelések.
Nem rég jött ki a North Star videója, elég különleges hangulata van, mit lehet róla tudni?
A sivatagban készült, ahol egyébként az album egy részét is írtam. Mikor a sivatagban vagyok, az nekem egy spirituális hely. Annyira gyönyörű, csodálatosak a naplementék, semmilyen fény nem jön a városból és minden egyes csillagot pontosan látsz az égen. Annyira lenyűgözött, hogy ezt szerettem volna visszaadni a videóban is. Pszichológiailag pedig arról szól, mikor meg akarod találni az utad vissza önmagadhoz, hogy újra kapcsolatba kerülj a régi éneddel. Azt hiszem, nekem ebben a sivatagban töltött éjszakák segítettek.
Liam Howe és te is arról beszéltél, hogy a Sneaker Pimpsszel valami készülődik. Lehet tudni, hogy mi?
Ez még egy folyamat és még csak ott tartunk, hogy nagyon sokat beszélgetünk róla, hogyan akarjuk csinálni, hogyan szeretnénk együtt dolgozni. Nem hiszem, hogy gyors folyamat lesz, mert most teljes erőmből az IAMX-re koncentrálok, szóval az egész nagyon képlékeny, de ami jó, hogy nem sürget semmilyen határidő, így csak élvezzük, hogy újra együtt csinálunk valamit. A lényeg, hogy mindketten akarunk valamit, együtt akarjuk, csak ki kell várni, hogy mi lesz ez. Nem tudok semmit garantálni egyelőre, de mindketten élvezzük és úgy érezzük, hogy most van itt ennek az ideje.
