Megújult a Lángoló!
Olvasd cikkeinket az új oldalunkon, ahol az eddigieknél jóval több tartalom vár!
Nem túlzás, ha azt mondjuk, Vivaldi Négy évszaka igazi slágernek számít a klasszikus zenei darabok között, hiszen talán nincs is olyan olvasónk, aki ne tudná felidézni legalább a Tavasz kezdőmotívumait. Ma este a Reframe projekt bemutatkozó előadásán,a Kaposfesten a darab új megközelítésben hangzik el Prieger Zsolt, Bolyki György, Baráti Kristóf, valamint a Kaposfest Kamarazenekar közreműködésével. A kezdeményezéssel korábbi cikkeinkben már megismerkedhettetek, most viszont Vivaldi klasszikus művéről tudhattok meg néhány érdekességet kedvcsináló gyanánt!
1. A darabot többek között Marco Ricci (1676-1730), velencei tájképfestő képei inspirálták, Vivaldi 1720 és 1723 között komponálta a négy részből álló hegedűversenyt. A darab minden része hármas felosztású, gyors-lassú-gyors tételekre oszlik, a tizenkét fejezet pedig bizonyos értelmezések szerint az ember különböző életszakaszait jeleníti meg allegórikus formában. A négy évszak az első olyan mű, amelyet komolyzenei szakértők az első valódi programzenéként fogadnak el. (Programzene definíciója: hangszeres zene, amely valamilyen fogalmilag megragadható téma leírásával kapcsolatos. Célja, hogy a hallgató a zenéhez képeket, helyzeteket, hangulatokat asszociáljon. Erre a programra legtöbbször maga a zeneszerző utal a címadással - Forrás: Wikipedia)
2. A Négy évszak első előadásai idején különösen a franciák körében aratott nagy sikert. XV. Lajos francia király nagy rajongója volt a darabnak, és elrendelte, hogy bármikor előadathassa, amikor épp úgy tartotta kedve.
3. Vivaldi formabontó módon szonetteket is írt az egyes részekhez. A darab előadása előtt nem ritka, hogy a koncert rendezője vagy karmestere felolvassa a közönségnek az adott tételhez kapcsolódó szonettet, mielőtt a zene megszólalna.
4. Vivaldi olyan jegyzeteket írt a darab különböző hangszeres részeihez, mint például hogy a brácsa "ugató kutyaként" szólaljon meg, vagy épp az "alvó kecskepásztort" idézzék meg a hangszerek. Az előadóknak a saját fantáziájukat kell használniuk a hatás eléréséhez.
5. Az IMDB adatbázisa szerint Vivaldi zenéjét ezidáig 488 mozgóképes alkotásban használták fel, köztük
olyan hollywoodi produkciókban, mint a Fejjel a falnak, a Temetetlen múlt, a Carla új élete, a Halálvágta című James Bond-film és a Brad Pitt és Robert Redford fémjelezte Kémjátszma. A közel ötszáz alkalom több mint fele a Négy évszak valamelyik részlete volt.
6. A darabnak számtalan komoly- és könnyűzenei feldolgozása létezik. Moe Koffman kanadai szaxofonos jazzfeldolgozásától Vanessa Mae-n át az olyan szellemi kútmérgezésekig, mint a klasszikus zenei darabokat thrashmetálosító The Great Kat előadása. Koffman feldolgozásaiba érdemes belehallgatni, érdekes és ízléses kísérlet, utóbbit viszont maximum azoknak ajánljuk, akik szeretnek mások helyett is szégyenkezni - nem is linkeljük, zenei mazochisták keressenek rá, ha akarnak.
7. Hogy egy metálzenei érdekesség is legyen: a svéd Hypocrisy 1997-es Final Chapter lemezének második, A Coming Race című dalában a Nyár harmadik, g-moll Presto tételéből hallható egy részlet, amelyet a dal szerzője, Peter Tägtgren vélhetően tiszteletadásnak szánt az olasz zeneszerző felé. Ha tudjuk, hogy a zenekar ezt az anyagot eredetileg búcsúalbumnak szánta, kifejezetten érthető, miért a vihart megjelenítő részt válaszotta erre a célra.
További információk a Reframe és a Kaposfest Facebook-oldalán!
